Iratértékelés, illetékesség
Györgyi Csaba: Civil a pályán A civil szervezetek iratainak gyűjtése Budapest Főváros Levéltárában. Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. 40-51.
50 Levéltári Szemle 71. évf . Az iratátadó ebben az esetben egy olyan, teljes iratanyagot bocsátott a rendelkezésünkre, amely egy civil szervezet életét minden eddiginél nagyobb részletességgel mutatja be. Ennek az iratanyagnak az átvételéhez kapcsolódott egy másik fontos „gyarapítás” is. Az iratok átvételét követően, kifejezetten ezzel kapcsolatosan felvettem egy történeti interjút is az iratokat átadó alapítóval. A civil iratok referenseként a Rész-Vétel Alapítvány mellett, kísérletképpen, egy másik civil iratanyag kapcsán is rögzítettem történeti interjúkat az iratok keletkeztetőivel. Az említett interjúk konkrét célja az volt, hogy a két szervezettől rendezetlenül átvett iratok későbbi rendezéséhez segítséget, illetve az adott szervezet létrejöttéről, működéséről, kapcsolatrendszeréről bővebb információt szolgáltassanak. A kísérlet sikerrel járt: az iratrendezés, illetve a raktári nyilvántartás elkészítése során kiválóan hasznosíthatóak voltak, valamint mással nem pótolható információkkal egészítették ki a fond iratanyagát létrehozó szervezet történetét. Egyúttal azonban az is világossá vált számomra, hogy a vitathatatlan hasznosság ellenére a történeti interjúztatás, a ráfordított munkaidő és energia mértéke miatt sajnos nem válhat egy levéltáros munkatervének állandó és önálló részévé. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy nincs értelme teljesen lemondani az oral history módszerének levéltári alkalmazásáról, s valamilyen formában mégis érdemes lenne megtalálni a helyét és szerepét a közgyűjteményekben, így a levéltárakban is. 39 Összefoglalva elmondható, hogy a civil szervezetek iratainak gyűjtése során Budapest Főváros Levéltárában számos hasznos tapasztalattal gazdagodtunk. Egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy a „rejtőzködő” civil iratok, kellően makacs nyomozást követően, gyakran a lehető legváltozatosabb helyekről, leselejtezett PC-adathordozókról (elektronikus iratként), külvárosi raktárakból, pincékből, padlásokról, magánlakások szekrényeiből, sőt akár még ágyneműtartókból is előkerülhetnek. Másrészt felértékelődött a személyes kapcsolatteremtés fontossága, hiszen az esetek egy jelentős részében az új iratokhoz a régebbiek átadóin keresztül vezetett az út. Egyúttal különös fontosságot nyert a lehető legszélesebb körben, minden lehetséges fórumon történő ismeretterjesztés és népszerűsítés is, amely során kiemelten hangsúlyoztuk a civil- és magániratgyűjtés fontosságát. Mindez azzal a nem elhanyagolható, elvi haszonnal is járt és jár ma is, ami a levéltárak társadalmi jelenlétére és szerepvállalására hívja fel a lakosság figyelmét. Felhasznált források és szakirodalom BFL = Budapest Főváros Levéltára X.72 = 1412. sz. Vörösmarty Cserkészcsapat iratai. 1990–2002 X.73 = Fővárosi Énekkar iratai. 1965–2019 39 Vö. Kis, 2019: 73–77. Györgyi Csaba
