Iratértékelés, illetékesség

Györgyi Csaba: Civil a pályán A civil szervezetek iratainak gyűjtése Budapest Főváros Levéltárában. Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. 40-51.

43

2021/1. ▪

40

–

51.

A fővárosi civil szervezetek iratainak gyűjtőterületi koncepciója

Budapest Főváros Levéltárának civil iratgyűjtési koncepcióját több hónapos szakmai előkészítést követően 2017. december 8-án fogadták el. A húsz oldal terjedelmű dokumentum röviden felvázolja a magyarországi és a fővárosi civil szféra rendszerváltás utáni helyzetét, majd a civil iratokra vonatkozó gyűjtőterületi munka jogszabályi lehetőségeit tárgyalja. Ezt követően külön fejezet foglalkozik a tükröződő iratok, illetve a fővárosi szakmai kamarák kérdésével.

A Koncepció „szíve” a civil szféra ágazati szintű csoportosításával, illetve szorosan hozzá kapcsolódva, a gyűjtőterületi munka kulcsaként, a civil szféra együttműködő, a levéltár számára a későbbiekben iratokat szolgáltató partnereinek előzetes kiválasztásával foglalkozó rész. Annak idején kézenfekvőnek tűnt a birosag.hu és a civil.info internetes oldalak civil szervezetekre vonatkozó, cél szerinti felosztását, illetve a NAV éves, az SZJA 1%-os kedvezményezettekről szóló közleményeit alapul venni a civil szervezetek ágazati szerkezetének feltárása során. Ehhez egy kilencpontos kritériumsort állítottunk fel, s nem téved nagyot az, aki e súlyozott kiválasztási rendszeren a Minnesota módszer14

alapvonalait véli felfedezni:

1. Szerepelt-e az elmúlt esztendők (vagy a megszűnés, végelszámolás, felszámolás előtti évek) 1%-os SZJA-kampányaiban, mekkora összeget és hányan ajánlottak fel neki? (Ez a pont a forprofit szektortól való, pénzügyi önállóság, tehát a tényleges nonprofit jelleg vizsgálatát is jelenti.)

2. Közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetről van-e szó?

3. 1990 és 2000 között alapították, és jelenleg is működik, tehát már van múltja, de továbbra is életképes?

15

4. Rendelkezik-e honlappal, törekszik-e a nyilvánosságra, rendelkezik-e értékelhető, kreatív PR-koncepcióval?

Az előbbi, négy ponton túl a Koncepcióban egyéb, szubjektív jellemzőkre is rákérdeztünk a vizsgálat, illetve a kiválasztás megkönnyítéséhez:

5. Jellemzi-e fokozott társadalmi és/vagy lokális (kerületi, fővárosi vagy térségi/

regionális) identifikáció, jelenlét, illetve aktivitás? Nevében, céljaiban kifejezetten lokálpatriótának tekinthető-e?

6. Részt vesz-e rendszeresen és aktívan csoportos ágazati programokon, kampányokban; csatlakozik-e ágazati nyilatkozatokhoz; van-e kapcsolata ágazati vagy társszervezetekkel?

7. Képvisel-e számottevő önérvényesítő erőt (lobbitevékenység)?

14 Vö. Köcze, 2013: 31–47.

15 A megszűnt szervezetek esetében is leginkább a 2000 előtti alapításúak élveznek prioritást.

Civil a pályán