Iratértékelés, illetékesség
Fehér Csaba - Haász Réka - Horváth M. Ferenc - Koltai Gábor - Szabó Attila - Szabó Bence: Beszámoló a Gazdasági és társadalmi szervek illetékességének elhatárolására alakult ad hoc bizottság tevékenységéről (2018. június). Levéltári Szemle, 71. (2021) 1. 5-23.
20 Levéltári Szemle 71. évf . helyre. Ez a fajta megoldás a társadalmi szempontból kevésbé jelentős tevékenységet kifejtő pártok esetében elfogadható, de véleményünk szerint egyáltalán nem szerencsés azokban az esetekben, amikor nem helyi érdekű, kisebb szervezetekről, hanem parlamenti választáson elindult, illetve országgyűlésbe bejutott pártokról van szó. A rendszerváltás után parlamentbe jutott pártok közül az MDF elnöki iratai kerültek az MNL OL-be, az MSZP iratait a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár kezeli, az SZDSZ iratainak bizonyos részét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és Levéltár őrzi, az FKGP iratai pedig a megszűnt Kisgazda Örökség és Levéltár Alapítvány Kisgazda Levéltárából a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumba kerültek. A parlamentbe be nem jutott és megszűnt pártok közül Budapest Főváros Levéltára a Magyar Liberális Párt és a Zöld Alternatíva Párt iratainak egy részét őrzi, illetve a Krassó György-hagyaték részeként a Magyar Október Párt iratait. Azonban, ahogy azt fentebb is írtuk, ezek személyes kapcsolatok és az iratátadó megkeresése révén kerültek az intézmények látóterébe és gyűjteményei közé, s mivel magániratokról van szó, a közlevéltáraknak korlátozott lehetőségei vannak a pártok maradandó értékű iratai fennmaradásának követésére és megőrzésére. A levéltáraknak és levéltárosoknak nincsenek hivatalos információik más megszűnt párt iratainak hol létéről, illetve a jelenleg is működő pártok iratai irattárban való megőrzésének biztonságos feltételeiről. Azt azonban leszögezhetjük – a parlamentbe jutott pártok esetében mindenképpen –, hogy az általuk keletkeztetett maradandó értékű iratok a történelmi múlt megismeréséhez szükséges, a társadalom- és politikatudományok alapvető forrásai. Ha a pártok központi költségvetésből való anyagi támogatását nézzük, az erre vonatkozó törvény rendelkezései szerint a központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át – egyenlő arányban – az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetve a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg azokat a pártokat, amelyek a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át megszerezték. Itt jutunk el nemcsak a pártok, hanem a többi civil szervezet esetében is felmerülő, már a levéltárosi szakmában sokszor boncolgatott közpénz – közfeladat – közhasznúság – közirat – magánirat kérdésköréhez. Ebben az esetben sem lehet megkerülni azonban azt a nyomasztó tényt, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a maradandó értékű magániratok megőrzésére a levéltáraknak csekély ráhatásuk van. ▶ Bizottsági javaslat: A történelmi múlt hiteles ábrázolásához elengedhetetlenül fontos források az országgyűlésben tevékenykedő politikai pártok maradandó értékű iratai. Ennek okán a működésük során 1990 óta országgyűlési választásokon elindult, ám időközben meg-Fehér Cs.–Haász R.–Horváth M. F.–Koltai G.–Szabó A.–Szabó B.