Iratértékelés, illetékesség
Sasfi Csaba: Egészségügyi dokumentáció mint a levéltáros szakma (egyik) nagy kihívása. Levéltári Közlemények, 91. (2020) 123-146.
Levéltártan valamint a leválogatás végzését” jelenti.50 Ezzel egyetértek, de véleményem szerint a maradandó érték meghatározása jelenti ez esetben (is) az igazi levéltárszakmai feladatot. Az előbbi felhasználási példák nyújtanak némi információt erre nézve, de az ismert személyek és a sorsdöntő történelmi időszakok meghatározása önmagában kevésnek tűnik. Mivel adattartalmát és szerkezetét tekintve az egészségügyi dokumentáció viszonylag homogén irattípus, meggyőződésem szerint a mintavétel jelentheti a kérdés megoldását. 50 Fehér - Horváth: i. m. 45. 51 Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest, 2003, 213. 52 Uo. 212. 53 A fenti eljárások pontos megkülönböztetését lásd Terry Cook: „Many are called, but few are chosen”: Appraisal Guidelines for Sampling and Selecting Case Files. Archivaría, 1991, Summer, 25- 50., kül. 27-28. Felfogásom szerint ugyanis mintavételre akkor van lehetőség vagy szükség, ha az iratok információtartalma nem arányos azok mennyiségével (azaz redundáns), így az átveendő vagy tárolandó iratmennyiség csökkenthető anélkül, hogy az információtartalom érdemben csökkenne. Ehhez azonban módszeres kiválasztásra van szükség, vagyis az alapsokaságból úgy kell „elemeket kiválasztani, hogy ezeknek az elemeknek a leírásai jól jellemezzék a teljes sokaságot, amelyből az elemeket kiválasztottuk”.51 Azaz törekedni kell a minta reprezentativitására: „egy minta akkor reprezentálja azt az alapsokaságot, amelyből vették, ha a minta összesített jellemzői jól közelítik a sokaság ugyanezen összesített jellemzőit.”52 Ez mint levéltári művelet lényegileg különbözik az iratválogatástól, amikor meghatározott egyedi szempontok szerint történik egyes iratok kiemelése például az ismert emberek vagy a kiemelt korszakok esetében, továbbá „iratminta”-ként az iratképző szerv működési dokumentációjának mintegy illusztrálására. Mindamellett mindkét eljárásra szükség van az egészségügyi dokumentáció archiválásának megoldásakor.53 A fenti okfejtés eredményeként az egészségügyi dokumentáció archiválásának kérdésében az alábbi lépések megfontolását javaslom az ebben érintettek számára: 1) Az egészségügyi dokumentációs iratanyag felmérése • a 2008-as iratfelmérés kiterjesztett megismétlése, amelynek igénye már az MNL 2014-es szakmai koordinációs megbeszélésén is felvetődött; • a megyei levéltári iratanyag ilyen irányú részletes feltárása és forrásértékelése. 2) Az archiválási szempontok meghatározása • a legrégebbi, 1945 előtti egészségügyi dokumentációs iratanyag mielőbbi átvétele, különösen a naplójellegű iratoké; 144
