Iratértékelés, illetékesség
Koltai Gábor: A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratainak feltárása és gyűjtése I. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 31-51.
35 2020/4. ▪ 31 – 51. A rendelet az iskolai iratkezelést sem könnyíti meg, a kevés irattári tétel alkalmazása pedig a levéltáraknak is komoly problémát jelent a potenciálisan maradandó értékű iratok fellelésében. A helyzeten változtatandó a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Szakmai Koordinációs Igazgatósága a megyei levéltárakkal és a BFL-lel karöltve 2018-ban kidolgozott egy új minta irattári tervet az iskolák számára. Ez egyrészt a harmincnégy tételhez képest ötvenkét kategóriára bontja az oktatási-nevelési szervek irattípusait, másrészt bevezeti a levéltári mintavétel lehetőségét,11 illetve immár több tétel esetében jelöl meg levéltári átadási kötelezettséget. E munkában a BFL részéről már érvényesítettük a koncepciónk szempontjait. Sajnos az illetékes minisztérium ígéretei ellenére mindmáig nem alkalmazta a 20/2012-es rendelet módosításához a levéltári állásfoglalást. Ennek ellenére a fenti „minta irattári terv” alkalmas fogódzó lehetne az intézmények új iratkezelési szabályzatainak elkészítéséhez, illetve a levéltári átvételek tervezéséhez. Publikálása megfontolandó lenne. A jogi és szervezeti keretek változása kapcsán azt a folyamatot kell még megemlíteni, amelynek során az 1948-ban államosított iskolák 1990 után zömükben önkormányzati vagy egyházi fenntartásba kerültek. A rendszerváltás egyik eredményeként életre kapó civil szervezetek is ekkoriban kaptak lehetőséget saját iskoláik létrehozására. Az első érdemi szervezeti változás 2012-ben történt: 2013. január 1-jétől kezdte meg működését a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), amelynek megalakulásával az önkormányzati iskolák ismét állami kézbe kerültek. A szervezet 2017. január 1-jétől Klebelsberg Központ néven működik tovább. A 2013– 2016 közötti időszakhoz képest változás, hogy megnövekedett szerepet kaptak a középirányító szervként működő tankerületi központok, amelyek átvették a KLIK korábbi közvetlen iskolairányító szerepét. Budapesten kilenc központot hoztak létre, amelyek alá – 2020 augusztusában – háromszázharminc iskola tartozik. Fontos változás volt 2015 folyamán, hogy a szakképző intézmények kikerültek a KLIK fennhatósága alól, és az újonnan létrehozott szakképzési centrumok irányítása alá kerültek. Azóta is több változás történt már a szakképzés rendszerében. 2020 augusztusában négy szakképzési centrum működik a fővárosban – hatvan tagintézménnyel. E változások érintették a levéltári illetékesség területét is: az MNL és a BFL arra a megállapodásra jutott, hogy az állami kézbe kerülés ellenére a fővárosi iskolák továbbra is a BFL illetékességi, illetve gyűjtőkörébe tartoznak (néhány minisztériumi, illetve az egyházi fenntartásúak kivételével). 11 Egészen friss fejleményként, a levéltári törvény 2020. tavaszi módosítása is lehetővé teszi immár a selejtezhető iratokból történő mintavételes válogatást, ezzel a gyakorlatban már hosszú évek óta alkalmazott levéltári módszer legalizálódott. A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratai
