Iratértékelés, illetékesség
Koltai Gábor: A fővárosi oktatási-nevelési szervek maradandó értékű iratainak feltárása és gyűjtése I. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 31-51.
32 Levéltári Szemle 70. évf . A koncepció alapját Köcze László és Horváth J. András tervezete jelentette, 3 akik különböző (oktatás)szociológiai szempontok, iskolaeredményességi mutatók és rang sorok alapján kívánták a fővárosi oktatási-nevelési szerveket csoportosítani. A levéltári iratgyűjtés a különféle besorolások mentén kialakított nyolc intézménycsoporthoz igazodott volna, és az egyes csoportokhoz előzetesen meghatározott irattípus-átvételek kapcsolódtak volna. A tervezet elfogadására különböző okok miatt végül nem került sor. Frissen kinevezett főosztályvezetőként ezután én kaptam meg a feladatot egy új koncepció kidolgozására.4 Akkori helyettesemmel, Zámbó Istvánnal úgy ítéltük meg, hogy a korábbi tervezet alapjait tekintve szakmailag megfelelő, modern szemléletű és előremutató. (Számos eleme ezért vissza is köszön munkánkban, mint például az oktatásügyi irattípusok szélesebb körű átvételi terve.) Érthető volt az az elképzelés is, hogy a nagy mennyiségű intézmény között a kollégák megpróbáltak rendszert kialakítani. Amiben nem értettünk egyet, az az egyes csoportok kialakításának elvi alapja (például az iskolarangsorokon alapuló besorolás), illetve a csoportokra előzetesen meghatározott iratgyűjtés volt. Felvetésünk szerint a maradandó értékű iratok gyűjtéséhez az itthoni iratőrzési állapotok miatt első körben a konkrét forrásinformációk felderítése szükséges, nem előzetesen meghatározott kategóriák felállítása – ilyen értelemben dolgoztuk át a tervezetet. A korábbi több évtizedes gyakorlat szerint a BFL a fővárosi oktatási-nevelési intézmények, illetve irataik értékelése tekintetében az illetékességi kör mentén kísérelte meg teljesíteni jogszabályban előírt feladatkörét. Ez azt jelenti, hogy leginkább az önkormányzati/állami fenntartású intézményekkel zajlott a kapcsolattartás, amely leginkább a selejtezések ellenőrzésére korlátozódott, az iratbegyűjtés pedig főként az iskolai anyakönyvek átvételére szorítkozott. Ez a levéltári gyűjtőterületi tevékenység korábbi logikájából következett, amely – részint szakmai okokból, részint erőforrásbeli hiányok miatt – elhanyagolta a gyűjtőköri tevékenységet, illetve szűken értelmezte e területen (is) a maradandó értékű irat fogalmát. Ahhoz, hogy ezt a szituációt jobban megérthessük, illetve a gyűjtőterületi koncepció elvei világosak legyenek az alábbiakban a jogszabályi hátteret mutatom be. munka jegyében társadalomtörténeti, szociológiai szempontokat is alkalmazunk, és nemcsak az il letékességre, hanem a gyűjtőkörre is fókuszálunk. Jelen cikk egy tervezett sorozat első eleme, a ké sőbbiekben szeretnénk beszámolni a főosztályon elkészült további gyűjtőterületi koncepciókról (a civil szervezetek, valamint az egészségügyi és a gazdasági szervek vonatkozásában), illetve azok első eredményeiről is. 3 Köcze–Horváth J., 2016. 4 Az előkészítő munkában a főosztály több munkatársa is részt vett, kiemelendő közülük Zámbó István, akivel közösen jegyeztük a végül elfogadást nyert dokumentumot. Koltai Gábor
