Iratértékelés, illetékesség

Szikszai Mihály: A tervdokumentáció, mint irattípus forrásértéke. Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. 28-37.

Szikszai Mihály 32 got, amely az 1955-től 2004-ig terjedő időszakban keletkezett tervdokumentációkat, rendezési terveket, térképeket, tanulmányokat tartalmazott összesen 88,74 ifm terjedelemben. Átadtak még 14 db lemezszekrényt a bennük lévő felmérési alaptérképekkel. A térképszekrényeket szabályosan megjelölték az ábécé betűivel. (A-N) Minden szekrényben nyolc fiók volt, ahol a települések alfabetikus rendjében lefele haladva helyezték el a térképeket. (Abádszalók–Tiszavárkony). A tervtár rövid történetéről annyit, hogy ezeket a terveket valamikor a Szolnok Megyei Tanács székházában kezdték el gyűjteni a műszaki osztály mérnökei. Azután egy tervtárat alakítottak ki a székház tetőterében, ahol zárható lemezszekrényekben őrizték a terveket. Alkalmaztak egy tervtárost is, aki rendszerezte az anyagot és a megyei tanács tisztviselőinek kérésére kikereste, illetve szabályszerű átadás-átvétel keretében adta át és vette vissza a dokumentumokat. A rendszerváltás természetesen átalakította az egészet: a megyei tanácsból megyei önkormányzat lett, a tervtárosi állást megszüntették, a tervtár pedig a megyei önkormányzat területfejlesztési irodájának kezelésébe került. Még a 1990-es évek elején megkeresett az akkori megyei főépítész, és kérte segítségünket a tervtár rendbetételéhez. A helyszínen tanácsot adva, a közreműködésünkkel alakították ki a tervtárat. A lényeg a következő volt: mivel lemezszekrényekben helyezték el a terveket, először a szekrények sorrendjében kezdtük el a rendezést. A duplumokat kiszedtük, és minden terv egyedi azonosítót kapott. A 8/D-36/1 pl. azt jelentette, hogy a 8. számú szekrényben a D polcon a 36. számú tervcsomag 1. számú terve található. A tervtár eredeti tagolása a mérnöki munkát tükrözte.

4 A legnagyobb mennyiséget a településrendezési tervek tették ki. Külön csoportot hoztak létre a műszaki létesítmények terveinek. Itt három nagyobb csoportot alakítottak ki: 1. Vízellátás, csatornázás, 2. Forgalmi térképek, 3. Közlekedési tervek. Végül voltak az ún. Egyedi tervek. Ide kerültek a megyei intézmények (pl. megyei könyvtár, megyei kórház tervdokumentációi). Külön csoportot képeztek a különböző tanulmányok, építészeti kéziratok. Miután beszállították a tervtár anyagát a levéltárba, elkezdtük a rendezést. Az átadott EXCELL táblázatos segédlet itt is felhasználhatónak bizonyult. A rendezést kolléganőim Szabóné Maslowski Madlen és Mákos Judit végezték. Az anyagot a rendezést követően a XXXVI. fond főcsoportnál a 2 fondhoz soroltuk be a következő állagok kialakításával. a) Terület és településrendezési tervek b) Műszaki létesítmények tervei c) Megyei főépítész iratai d) Alaptérképek, rendezési tervek e) Eredeti jegyzékben nem szereplő tervek, iratok f) Települések törzskönyvei 4 A tervtárakat a 20/1971. ÉVM utasítás alapján hozták létre. Ennek 1. sz. utasítása közli az ún. szakági jelöléseket.