Iratértékelés, illetékesség

Szikszai Mihály: A tervdokumentáció, mint irattípus forrásértéke. Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. 28-37.

28 SZIKSZAI MIHÁLY A TERVDOKUMENTÁCIÓ, MINT IRATTÍPUS FORRÁSÉRTÉKE GYŰJTŐTERÜLETI TAPASZTALATOK AZ MNL JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTGÁRÁBAN 2013 őszén felkértek, hogy Nagykőrösön, a Pest Megyei Levéltár rendezvényén tartsak egy előadást. Előadásom a „Régi idők malmai Jász-Nagykun-Szolnok megyében „címet viselte, és megpróbáltam az egészet egy gazdaságtörténeti témában elhelyezni. Az igazi cél azonban az volt, hogy felhívjam a figyelmet a levéltárakban őrzött tervek, tervdokumentációk pótolhatatlan forrásértékére. Ezt előttem több levéltáros „elődöm” is megtette, de közülük is kiemelkedik Réfi Oszkó Magdolna „Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban” című kiadványával, amely 1990-ben jelent meg.

1 De mit is nevezünk tervdokumentációknak? A történelem folyamán az emberiség épületek sokaságát emelte. A jelentősebb középületekről készültek tervek, de a közember a népi építészetben nem készített terveket. A generációkra átszálló tapasztalat vezette a népi mestereket. Szerencsénkre azonban az idők múlásával a tapasztalatot felváltotta az írásbeliség. Rajzokat szerkesztettek, melyeket tervdokumentációnak neveztek. Az építkezéshez költségvetések készültek, a kivitelezéshez külön leírást csatoltak. Lassan kialakult az építkezések menetrendje, amit már az ötlettől a megvalósulásig dokumentációk sora övezett. Az építész terveket szakképzett emberek (általában mérnökök) készítették, akik tanulmányaik során elsajátították az elődök által felhalmozott tudásanyagot. Ezeknek a tervdokumentációknak egy része közgyűjteménybe került és fontos forrásértékét képezi a művészettörténetnek, a gazdaságtörténetnek, a technikatörténetnek és más tudományágaknak is. Mit is jelent tehát a műszaki terv napjainkban? Azoknak a terv iratoknak, tervrajzoknak és tervmellékleteknek az összessége, amelyek alapján a kivitelezéssel kapcsolatos szerződések megköthetők. A műszaki terveket azonban még jóváhagyták és engedélyezték. A két fogalom nem azonos, hiszen a jóváhagyás az építtető nyilatkozata, amely szerint a tervezett létesítmény megfelelő. Az engedélyezés pedig a hatóság határozata, az építkezés megadására. 1 RÉFI OSZKÓ MAGDOLNA: Műszaki tervdokumentumok az államosított építőiparban. Új Magyar Központi Levéltár, Bp., 1990. (Levéltári Módszertani Füzetek 9. Tervek és térképek levéltárainkban 2.)