Iratértékelés, illetékesség

Az általános levéltárak gyűjtőköri elhatárolásának elvi problémái. • 1972.09.08 [LIG sz. n.]

tott„ Ezen kiri.il a íanáöakÖatáVsaBág iratai <ian)c róoaöan inlr^.V-a^ nek külön fondban, jelentős.részük más fondókban helyezkedik el, különválasztásuk tehát a fond, sőt sokszor az ügykör egységének a sórelnét jelentené* Ha pedig csak a külön tanácsköztársasági fondokat . venné át az UMKL, akkor az a helyzet állna elő, hogy a Tanácsköztársaság iratait hároa levéltári intézmény őrizné, hiszen ezek egy része a Párttörténeti Intézet Archívumában van* Ettől függetlenül az Országos Levéltárban csakugyan el lehetne végezni a tanácsköztársasági irategyüttesek /akár xerox másolatok igénybevételével történő/ kialakítását. Hasonló korszakprobléna jelentkezik a vállalatok iratanyagának a két országos levéltár közötti megosztását illetően is. A vonatkozó jogszabályokban.az az elgondolás érvényesült, hogy az államosítás a korszakhatár. Ezt többen vitatják, és e téren is az 1945 január 1-i időpontot találják eligazitóbbnak. Ebben is van logika, mert hiszen ha a vállalatok esetében az államosítás a korszakhatár, akkor az államapparátus legfőbb szervei tekintetében az alkotmány, a helyi szervek esetében pedig a tanácsok létrejötte lehetne a20 Mégis a kialakult gyakorlatra és arra való tekintettel, hogy ezt a kérdést a LÜSZ már igy rögzítette, az államosítási korszakhatárt kell e tekintetben a két központi levéltár esetében,fenntartani, annál inkább, mert emellett is nyomós érvek szólnak. Itt kell említést tenni arról is, hogy a jelenleg működő szervek levéltári hovatartozásának meghatározása szükségképpen kihat ré« gebbi irataik hovatartozásának eldöntésére is. Igy pl. ha egy vállalat iratait valamely negyei levéltár gyűjtőkörébe utaljuk, tarthatatlan lesz az a helyzet, hogy ugyanezen.vállalat régebbi iratai esetleg az Országos Levéltárban legyenek. Előbb-utóbb tehát ezeket a kérdéseket is felül kell vizsgálni. Hasonló módon felmerült többek részéről a családi levéltárak legalább egy részének a negyei levéltáraknak való átadásának az igénye is, E téren is indokoltnak látszik azonban a jelenlegi helyzet fenntartása, mivel egyrészt a családi levéltárak egy része letétként került az Országos Levéltárba és e jogviszony megbolygatáaa nem kívánatos, de nem is lehetséges. Másrészt a családi levéltárak . jelentős része több megyét érint, igy szétosztásuk szinte megoldha-