Iratértékelés, illetékesség

Káli Csaba: A közigazgatási és intézményi szerkezet – átalakításból adódó újabb feladatok az iratkezelés közlevéltári ellenőrzésében, valamint az értékhatár-vizsgálatban. Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. 5-12.

5 KÁLI CSABA A KÖZIGAZGATÁSI ÉS INTÉZMÉNYI SZERKEZET ÁTALAKÍTÁSBÓL ADÓDÓ ÚJABB FELADATOK AZ IRATKEZELÉS KÖZLEVÉLTÁRI ELLENŐRZÉSÉBEN, VALAMINT AZ ÉRTÉKHATÁR VIZSGÁLATBAN1 Az elmúlt években lezajlott közigazgatási és intézményi átalakítások következtében alig maradt olyan, a címbeli szférákba tartozó – levéltári kontextusban – iratképző szerv, amely ne szenvedett volna valamilyen szervezeti metamorfózist. A legtöbbnek megvál­tozott a fenntartója vagy új nevet kaptak, esetleg összevonták többedmagával vagy ép­pen szétdarabolták. Ez a folyamat a honi levéltárügyet a Magyar Nemzeti Levéltár lét­rejöttével több dimenzióból sem hagyta érintetlenül. Jelen cikkben a fenti szerkezet­átalakítási folyamatnak a levéltári szakmai munkára gyakorolt néhány aspektusáról sze­retnék pár gondolatot megosztani, különösen a Magyar Nemzeti Levéltár megyei tag­intézményei számára jelentkező kihívások kapcsán. Technikai, de tartalmi értelemben is az első és legfontosabb feladat a szervjegy­zék, illetve a szervnyilvántartás alapadatainak (szerv neve, elérhetőségei stb.) a frissíté­se, ezzel együtt bizonyos értékhatár elemzések lefolytatása, elméleti modellek megalko­tása. Az irodai munka után következhet az új iratképző szervek meghatározott típusai­nak gyakorlatbani, face to face szemrevételezése, vagyis az iratkezelés közlevéltári elle­nőrzése. Ennek fontosságát egy új iratképző esetében talán nem kell részletesen bi­zonygatni, később számos problémát, félreértést és nehézséget lehet kölcsönösen megspórolni a szervek iratkezelési szempontból prompt „pályára állításával”. Egy levéltár szervnyilvántartásának folyamatos, precíz és lelkiismeretes adatkar­bantartása, még az alapadatokat tekintve is rendkívül szerteágazó munkát és odafigye­lést igényel, de mindezekkel együtt is – valljuk be őszintén – tökéletesen szinte meg­oldhatatlan feladat. Az illetékességi körbe tartozó iratképzők három-öt évenkénti elle­nőrzése során felvett adatok egy jelentős része a ciklus során biztosan elavul, folyama- 1 A Gyűjtőterületi műhelybeszélgetés címmel a MNL Veszprém Megyei Levéltára szervezésében 2013. szep­tember 18-án, valamint a Megyei és Városi Levéltárak Vezetőinek Tanácsa Martfűi közgyűlésén 2013. ok­tóber 5-én elhangzott előadások kibővített és szerkesztett változata.

Next

/
Thumbnails
Contents