Iratértékelés, illetékesség

Somorjai Ádám OSB: Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius levéltárából, Archivnet 21. évf. (2021) 2. szám

A válasz pozitív volt, már azért is, mert Magyarország területén ekkor még nem folytak háborús események, és a levéltári anyag biztonságát ezek egyelőre nem fenyegették. Rótta 1940. május 30-án kelt 3662/40. (170) ikt. sz. jelentésében6

így írta körül a beküldött anyag fizikai kiterjedését: „Az egész 5 ládából áll, és Don

Francesco Cherubini nunciatúrai

titkár poggyászaként utazik, akinek a nagyobb biztonság kedvéért a diplomáciai futár címet adtam. ”7

Az 1939. év mappáit visszatartotta, mert még hasznára lehettek a folyamatban lévő ügyekben. Ez sajnos azt is jelenti, hogy a későbbi nunciatúrai levéltári anyagokkal együtt ez is elpusztult, amikor Buda ostromakor a Dísz téren lévő nunciatúra belövést kapott. 1939-től kezdődően tehát hiába keresnénk az Apostoli Levéltárban a nunciatúrai anyagot, így - értelemszerűen - a beérkezett utasítások eredeti és a nuncius által küldött jelentések hivatali másodpéldányait, ellenben fáradságos munkával össze lehetne keresni ezeket a többi vatikáni dikasztériumban.8

A bíboros államtitkárhoz beküldött jelentéseit azonban, amelyek talán a legfontosabbak, megtaláljuk a fentebb már idézett Vatikáni Államtitkárság Államközi Kapcsolatokban illetékes Szekciójának Történeti Levéltárában.

6 Jelzete: S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, pos. 86, f. 70r, államtitkársági iktatószáma: 4815/40.

7 A Rotta-féle jelentéseket olasz nyelvről Korompai Eszter fordította.

8 Értsd: vatikáni hivatalban, így: kongregációk. (A tanácsok - consigli - ez idő tájt még nem léteztek.)

9 1920-ban, a budapesti nunciatúra felállításakor a bécsi nuncius megküldte Budapestre a folyó ügyek aktáit.

10 Leírásukat lásd Tusor Péter-Tóth K

risztina: Inventarium

Vaticanum

I.

A Budapesti Apostoli Nunciatúra levéltára (1920-1939). Budapest-Róma, 2016 /Collectanea

Vaticana

Hungáriáé

vol.

14./.

Lásd recenziónkat: Levéltári Közlemények, 2016. 219-247.

11 Beérkeztét Maglione bíboros államtitkár 1954. április 20-án nyugtázta. Ebben tételesen kitér a jelentésre, dicsérve annak szerzőjét, egyben kijelöli a tennivalókat is: „Nagy örömmel láttam, hogy Excellenciád igyekszik követni a szerzetesrendek és kongregációk reformjának alakulását, amelynek a kiterjedt alkalmazása jelentős eredményeket hozott és hoz. Alkalomadtán feltétlenül ajánlani fogom a rendi elöljáróknak, hogy tekintélyükkel támogassák a magyarországi tartományfőnököket, akik a Szentszék kívánsága szerint a reform bevezetésén

E második jelentés kísérő dokumentuma egy, a nuncius által jelzett leltár, melyben a következőt találjuk:

„LELTÁR

A budapesti nunciatúra levéltára, elküldve 1940. május 31-én Őszentsége Államtitkárságának 5 db láda

I. láda.

I-XII. sz. mappák (1920-1924)

II. láda.

XIII-XXIII. sz. mappák (1925-1928. évek)

Plusz az iktatókönyv két kötete 1920-tól 1938-ig és egy csomag, amelyben a bécsi nunciatúra által Magyarországgal kapcsolatban a budapesti nunciatúrának küldött iratok vannak.9

III. láda.

XXIV-XXXV. sz. mappák (1928-1931. évek)

IV. láda.

XXXVI-XLVII. sz. mappák (1931-1935. évek)

V. láda.

XLVIII-LVIII. sz. mappák (1935-1938)’’

Ez az a levéltári anyag, amely bekerült az Apostoli Levéltárba.10

Ebben találjuk az 1943. február 25-én kelt jelentést az elmúlt három évről. Ez az első ilyen jelentés, amelyet 1920 után találtunk. Ez a fajta hároméves jelentés átfogó jellegű, amely kiterjed a politikai eseményekre (kül- és belpolitika), az egyházi viszonyokra, így a főpapságra (a püspöki karról általában, illetve a román rítusú püspökökre és a püspöki kinevezésekre), a papságra, a szerzetesekre és a fontosabb egyházpolitikai kérdésekre, a hívekre, és végezetül a protestantizmusra.

Ez a jelentés értékes forrás az 1943. évi magyarországi viszonyokra, különös tekintettel az egyházi viszonyokra. Ezért a következőkben teljes terjedelmében közöljük.11

2