Iratértékelés, illetékesség

Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. (Elvi és módszertani felvetések) Szerk. Koroknai Ákos. • 2002. [MOL]

13. A tartósan állami tulajdonban maradó társaságokban az állam legkisebb részesedése min. 50 % + 1, kivételesen 25 % + 1 szavazatot biztosító hányad, de legalább egyetlen szavazati elsőbbséget biztosító részvény (ld. 1995. évi XXXIX. tv. 7. §. (3) bek.-t). A tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezeteket az 1995. évi XXXIX. tv. többször módosult melléklete tételesen felsorolja, valamennyinél feltüntetve az állam részvényesi (tagsági) jogait gyakorló minisztert vagy szervezetet. Az

idézett tv. 5. § (3) bek, ugya nakkor tételesen felsorolja azokat az állami tulajdonosi rendelkezés alatt álló szerveket is. amelyek nem tartoznak a tv. hatálya alá (mint pl.

az Állami Fejlesztési Intézet Rt). 14. A gazdasági iratok partnerségen alapuló preventív állománygyarapítási koncepcióját Koroknai Ákos - még a Gazdasági Szervek Osztályának vezetőjeként - már a rendszerváltozás kezdetén megalkotta. Ennek gyakorlatát és az alkalmazott módszereit az osztály későbbi vezetője, Sárközi János folyamatosan tökéletesítette. II. fejezethez 1. L. SÍNK, Róbert, Appraisal: The Process of Choice. American Archivist, 53 (1990). 2. Az Uj Magyar Központi Levéltár gyűjtőkörébe tartozó gazdasági szervek jegyzéke, 1988. jan. /Tervezet/ és Studies. 3. A kapitalizmus alapjainak lerakása Magyarországon (1990-2002). Bp. 1997. 4. A törvény megfogalmazásában gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet- - a lakásszövetkezet kivételével -, a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó. Az 1994. évi tv-t hatályon kívül helyező 1999. évi CXXI. tv. (a gazdasági kamarákról) 2. §. a) pontja ezt a meghatározást módosítja: „gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá a mezőgazdasági vállalkozó, ideértve a kistermelőt és az őstermelőt is" 5. Magyar Statisztikai Évkönyv 1999. Bp. 2000. - A 2001. évi Évkönyv még nem jelent meg, így a 2000. évi adatokat csak a Magyar Statisztikai Zsebkönyvből ismerhetjük meg,