Iratértékelés, illetékesség

Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. (Elvi és módszertani felvetések) Szerk. Koroknai Ákos. • 2002. [MOL]

Egyéb különféle jogszabályok nyomán keletkező iraftípitsok A csődtörvényen és a számviteli törvényen kívül egyéb jogszabályok is meghatároznak általános, azaz minden gazdasági társaságnál cégformától és tevékenységi körtől függetlenül képződő irattípusokat - elsősorban a pénzügyi, adóügyi, munkaügyi, személyzeti, jogi összetett ügykörökben -, habár közülük maradandó értékkel igen kevés rendelkezik. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. például a munkáltató és munkavállaló között létesített munkaviszonnyal összefüggő kérdéseket szabályozza, amely a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, ill. teljesítésének módját, a velük kapcsolatos eljárás rendjét a munkáltató és a munkavállalói érdekképviseleti szervezet (szakszervezet) között létrejött ún. kol lektív szerződés keretében írja

elő. Ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező szervezet nincs, a munkáltató a kollektív szerződésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően az üzemi tanáccsal kötött üzemi megállapodásban

szabályozhatja

ezeket a jogviszonyokat. Az ennek kapcsán keletkező irattípusok a szakszervezeti és üzemi tanácsi iratok között tükröződnek. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XC1. tv. az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató, adókötelezett gazdasági szervek számára (is) éves adóbevallás

készítését

és annak az adóhatóság részére történő benyújtását teszi kötelezővé. Ez az irattípus az adóhatóság (az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) irataiban ugyan tükröződik, de onnan azt az ügyviteli érdek megszűnése után (5-10 év) kiselejtezik, maradandó értékkel a gazdasági szervek iratai között sem rendelkezik. Az adó- és vámhatóságok (az APEH, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága stb.) ellenőrzik az adókötelezettség teljesítését és tárják fel a gazdasági szervezeteknél vizsgálatok útján az adókötelezettség megsértését. Megállapításaikat vizsgálati jelentésekben

és

vizsgálati jegyzőkönyvekben rögzítik. Maradandó értékük

csak a jelentős hiányosságokat és visszaéléseket feltáró jelentéseknek és jegyzőkönyveknek van. A különféle törvények és jogszabályok nyomán keletkező irattípusok feltárása azonban még további számbavételt igényel. A nem szakmaspecifikus (általános) ügyköröket jellemző irattípusok Nem szakmaspecifikus (általános) ügykörök ill. irattípusok minden gazdasági szervnél előfordulnak. Egyrészüket a fentebb ismertetett jogszabályok determinálják, másrészüket elsősorban az igazgatási és egyéb, a működést elősegítő („másodlagos") tevé-