Iratértékelés, illetékesség

Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. (Elvi és módszertani felvetések) Szerk. Koroknai Ákos. • 2002. [MOL]

legnagyobb exportbevételt elérők között vagy a legnagyobb létszámmal gazdálkodók között. A nagyságrend különböző mutatói általában ugyanabba az irányba mutatnak, de jelentősek lehetnek az eltérések. A Magyar Villamos Művek Rt. például 1997-ben árbe­vétele szerint a 2. helyen állt, de hozzáadott értéke szerint a 33., saját tőkéje szerint a 38., üzemi eredménye szerint szintén a 38., de exportárbevétele szerint már a 143. he­lyen, míg adózás előtti eredménye szerint csak a 200. helyen. A vállalkozási nagyság­rend megítélésének kérdésében ezért szükséges a többféle gazdasági mutató együttes és egyidejű elemzése (ha az adatok hozzáférhetők). Levéltárosi részről a toplistákon szereplő gazdasági társaságok ismerete előfeltétel a megalapozott szervszelekció sikeres érvényesítéséhez, már csupán azért is, mert a listák állandó szereplői az 1995. évi XXXIX. tv. (ill. az azt módosító 1997. évi LXXVI. tv.) mellékletében felsorolt tartósan állami tulajdonú részesedéssel jelenleg működő 159 gazdasági társaság közül a nagyvállalatok és kivétel nélkül a 62/1996. OGY határozat­ban felsorolt, a nemzetgazdaság működőképessége szempontjából jelentős gazdasági társaságok. A Top-on lévő vállalatok közül átlagosan 54 tartozik ebbe a vállalati körbe. Ugyanakkor számos, tartósan állami tulajdonú részesedéssel működő vállalat, amely a gazdasági élet fontos tényezője, egyik évben sem szerepel a listán (ilyen pl. a Nemzeti Tankönyvkiadó, a Cartographia Rt, az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt, stb). Látókörünk­ből ezek természetesen nem kerülhetnek ki. A tartósan állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságok közül 93 az ÁPV Rt. állami részvényesi joggyakorlása alatt működik, míg a többi 13 minisztérium és országos hatáskörű szerv alatt. A vállalkozások földrajzi/területi működése A vállalkozások ezer szállal kapcsolódnak az állami, önkormányzati igazgatáshoz, ah­hoz a területhez, amely működésüknek helyet ad, amelynek makro- és mikrokapcsolati rendszerét maguk is aktívan alakítják. Ennek a viszonyrendszernek értékelése nem ma­radhat ki valamely vállalkozás súlyának, jelentőségének megítélésénél. A gazdálkodó szervezetek kötelesek regisztráltatni magukat székhelyük szerint területi­leg illetékes Cégbíróságon (1. 1997. évi CXLV. tv.) és bejelenteni jogi, pénzügyi hely­zetükben, vezetőik személyében bekövetkezett változásaikat („cég" alatt valamennyi gazdálkodó szervezetet és egyéb jogalanyt értenek).

Next

/
Thumbnails
Contents