Iratértékelés, illetékesség
A magyar tanácsi levéltárak gyűjtőkörébe sorolt fondképzők értékhatár-vizsgálata. Az ÚMKL Módszertani Osztályán készült tanulmány. • 1982. febr. [sz. n.]
a nevelési, oktatási ügyek közül az összefoglaló jelentéseket, a gyermekvédelmi ügyeket, a szülői munkaközösség fontosabb ügyei és a gazdasági ügyek közül a költségvetést és beszámolót levéltári anyagnak minősitik. Az általános iskolák levéltári értékelése vonatkozásában már nem egységesek az álláspontok. A BFL az általános iskolák közül kerületenként 1-2 mintaiskolát - ezek közé általában nagymultu intézményeket sorol,amelyektől már vett át XIX. századi vagy 1945. előtti iratokat - jelöl ki, a többi kb. 3oo intézményt nem kiséri figyelemmel. A megyei levéltárak többsége felvette a szervjegyzékére a községek és városok általános iskoláit. Figyelmet érdemel azonban, hogy a Baranya m.Lt. és a Zala m.Lt. minimum alatti szerveknek tekinti az alapfokú iskolákat. A hatályos rendtartás /111/1976./M.K.6./ OM.sz. utasítás/ - amely levéltári tervet is tartalmaz és amelynek minden tétele megegyezik a gimnáziumi irattári tervével - nem teszi lehetővé az általános iskolák értékminimum alá sorolását, mert számos tétel levéltári átadását irja elő, a levéltárakhoz fel kell terjeszteni a selejtezési jegyzőkönyveket is. Azt a megoldást javaslom, hogy a levéltárak szabadon dönthessenek, érdemesnek tartják-e az általános iskolák iratainak begyűjtését, vagy sem. Kijelölhetnek "mintaiskolákat" is, és csak ezektől vesznek át iratokat. Ugyanakkor a tanácsszerveknél tükröződmek is az iskolák tevékenységére vonatkozó legfőbb dokumentumok /ld. a 8/1973/TK 51/ MT TH az utasítással kiadott egységes tanácsi irattári tervet/, tehát biztositható, hogy a "mintaiskolák" közé be nem soicLt intézmények tevékenységéről is