LEVÉLTÁRTUDOMÁNY

A szocialista korszak történetére vonatkozó források tudományos közlésének ideiglenes archeográfiai szabályzata. (1974.09.24-1974.09.26 esztergomi igazgatói értekezlet 2. napirendi pont) • 1974. [MOL XIX-I-7-o-levéltárigazgatói értekezletek]

Ha olyan irat egy részét közöljük, amelynél az egyes részek csupán alaki szempontból függnek össze s minden egyes résznek külön tárgya van, akkor a cimbe a közölt rész tárgyát vesszük fel (pl, egy jegyzőkönyv egy részlete, amely egy napirendi pont megtárgyalását tartalmazza), Más a helyzet akkor, ha egy átfogó tárgyú irat valamelyik részletét közöljük. Ilyenkor a cimben meg kell mondanunk az átfogó tárgyat, majd annak a részletnek a tárgyát, amelyet publikálunk. Pl, Részlet a Népgazdasági Tanács 1950, évi, a népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentéséből: A vasúti szállítás helyzete. 62. A keltezés megjelölése a

cimben A legujabbkori iratok publikálása esetén a keltezést (a dokumentum dátumát) r -.ím elemének tekintjük és a cim szöveges része fölött kikülönitve helyezzük el. Ha az iraton nincs keltezés, az archeográfusnak kell ezt megállapitania (forrástani elemzés utján, vagy más adatok tanulmányozásával) s a megállapított keltet szögletes zárójelbe téve kell feltüntetni. Ha a keltezést nem lehet pontosan megállapítani, akkor azt az időpontot adjuk meg, amely meghatározottnak tekinthető: "x előtt" vagy "x után" szavakkal. A keltezés hozzávetőleges megállapitásának indokolását jegyzetben hozzuk. 63. Az iratok keltezése Az irat megirásának idejéül általában azt a dátumot tekintjük, amely magán az iraton található. A táviratok kelte az elküldés napja, a kollektív iratoké az elfogadás napja, vagy ha olyan iratról van szó, amely jóváhagyás vagy kihirdetés után lesz hatályos, a jóváhagyás ill, kihirdetés napja.