LEVÉLTÁRTUDOMÁNY
Boross István – Gerhard Péter – Horváth J. András – Laczlavik György – Lux Zoltán – Sipos András: Iratképzők – maradandó értékű iratok – levéltárak. Levéltári Szemle, 69. (2019) 4. 6-27.
7 2019/4. beszél, vagyis az irattól nem elszakítható adatok együtteseként fogja fel azt. Magyarán az irat szinonimájaként értelmezi: „egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes”. Arra, hogy az irat/adat viszonyának fogalmi tisztázatlansága mennyire veszedelmes lehet a levéltári érdekek érvényesítése tekintetében, jó példa a korábbi adatvédelmi biztosnak az egészségügyi adatok kezelésével kapcsolatos álláspontja. Ő ugyanis elment odáig, hogy teljes mértékben megkülönböztette az egészségügyi adathordozót és az azon szereplő adatok körét, utóbbiak kezelésének jogosságát – az egészségügyi személyzet mellett – kizárólagosan az érintett betegek számára ismerve el. Álláspontja szerint ezekbe az iratokba még a levéltárosnak sem szabad betekintenie, miközben az egészségügyi adatok kezeléséről rendelkező 2017. évi törvénymódosítás a betegekkel kapcsolatban keletkezett egészségügyi dokumentációt is, amennyiben annak „tudományos jelentősége van”, az „illetékes levéltár”, gyakorlatban az általános közlevéltárak illetékességi körébe utalja (1997. évi 47. tv. 30. § (3)). 4) Az intézmények működését támogató integrált rendszerekben egyre több intézményen belüli ügyintézéssel kapcsolatos információ rögzítése történik, és ezekben egyre több információ nem képeződik le virtuális ügyiratok metaadataként sem. A „klasszikus” iratkezelési funkciók mindenre kiterjedő „bele erőltetése” akár a szakrendszerekbe, akár az integrált irányítási rendszerekbe azokat túlságosan komplikálttá teszi, és a felhasználók ezt nem fogadják el. Az integrált rendszerekben problematikus mind az Ltv. meghatározásában szereplő „egy egységként kezelendő” információ, mind megjelenési formájának értelmezése a konkrét esetekben. Az elektronikus rendszerekre nézve tehát szakmai megfontolást igényel az irat-fogalom kiegészítésének lehetősége. A Society of American Archivists fogalomtárában például az „electronic record”, illetve „digital record” nagyon világos és egyértelmű meghatározása jó kiindulópont lehet, ugyanakkor vizsgálandó, hogyan lehet összhangba hozni az Ltv. irat-fogalmával: „Data or information that has been captured and fixed for storage and manipulation in an automated system and that requires the use of the system to render it intelligible by a person.” 4 I.2. Közfeladat, közfeladatot ellátó szerv meghatározásával kapcsolatos problémák A levéltárak gyűjtőterületi munkájában napi szintű bizonytalanságot okoz a „közfeladat” fogalom egyértelmű jogszabályi meghatározásának hiánya. Ezen remélhetőleg segíteni fog a 45/2018. (III. 19.) Korm. rendelet szerint megvalósítandó közfeladat-kataszter. 4 A Glossary of Archival and Records Terminology. https://www2.archivists.org/glossary (A letöltés dátuma: 2019. július 31.) Iraképzők – maradandó értékű iratok – levéltárak
