LEVÉLTÁRTUDOMÁNY
Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata. Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. 5-20.
Kőmüves Mónika 18 átirat fogalmazványát. Emellé bal oldalra a belső feljegyzéseket (például: láttamozás, expediálás, kézbesítés módja és ideje) jegyezték fel, mindig szignóval és dátummal. Az egyes iratok azonban maguk is lehettek nyilvántartások: személyekhez kapcsolódó, illetve a költségekről szóló ügyek. Az első csoportba, a személyi ügyek közé a delegáció tagjainak név- és lakjegyzékei, tisztségviselésükről és albizottsági összetételükről szóló összeírások tartoznak, illetve a személyzet jelenléti ívei. Felhasználásuk módjai (a felsorolás sorrendjében): meghívók és iratok továbbítása, a szabályos albizottsági működés megalapozottsága (egy bizottsági tag csak a négy főbb albizottság egyikében lehetett elnök) és információérték, illetve további személyzet kirendelésének megalapozása, amennyiben az szükséges volt. Figyeltek a folyamatos javításukra, a név- és lakjegyzék esetében külön elnöki felszólítás hangzott el az üléseken (főleg kirándulások előtt), ahogy a tagok kiválását, érkezését is állandóan vezették rajta. A második csoportban főleg a delegációs anyag elejéről maradtak fenn a delegáció költségvetési-előirányzatáról táblázatos kimutatások a bizottság költségeiről (mint a napidíjak, kisebb kiadások). Ide sorolhatjuk még az albizottsági jelentéseket és a bizottság költségvetésről szóló határozatait, hiszen ezekben megtalálhatók a költségvetés rovatainak javasolt és később elfogadott összegei is. Áttekinthető formában tartalmazták az adatokat, és mivel jelentős adattartalmuk volt, teljes körűek és pontosak voltak. Ezek közül a bizottsági tagokat érintő adatokat – albizottsági tagság, tisztségviselők, névjegyzék, albizottsági jelentések – kinyomtatva mindenki számára hozzáférhetővé tették. A többi nyilvántartás az elnöki irodában volt megtalálható, az irattárban. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek, naplók, irományok publikálása és a sajtó, közönség részvétele a plenáris üléseken azt eredményezte, hogy a nyilvánosság előtt zajlottak a tárgyalások. Ez lehetővé tette, hogy a kormányzati álláspont mellett az alternatív vélemények is elhangozhattak, a meggyőződések összeütközése miatt pedig megismerhetővé váltak az ellenzéki álláspontok. A fent említett nyomtatványokat a két delegáció megküldte egymásnak, valamint a felső- és képviselőháznak is, később a miniszterek és a bizottság tagjai szintén kaptak belőlük, az elnöki irodában pedig ugyancsak letettek egy-egy példány. 5.3. Genetikus irattan A genetikus irattan 30 az iratok keletkezésével foglalkozik, az iratok ügyvitelben elfoglalt helyét vizsgálja. Mivel egy folyamatot mutat be, itt is többfajta lehetőség van. Egy irat vagy beadvány, vagy kiadmány: beadvány: valamely szervhez vagy személyhez érkezett vagy hozzá intézett irat (általában aláírt tisztázat). Mivel az ügyiratok ezzel kezdődtek, amennyiben nem vesztek el az idő során, megtalálhatók iratanyagukban. kiadmány: valamely szerv vagy személy által elküldött irat (általában az aláírt tisztázat). Ez volt a hivatal válasza a beadványra, általában le is zárta az ügyiratot. Mivel a delegáció kiadmányai a címzett szervekhez kerültek, ezekről csak a fogalmazványok 30 B ORSODI , 2003 . 179 – 180.; H ARASZTI , 2009 . 352 – 354.
