LEVÉLTÁRTUDOMÁNY
Kőmüves Mónika: A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata. Levéltári Szemle, 66. (2016) 1. 5-20.
A Közös Ügyi Országos Bizottság (delegáció) levéltári anyagának irattani vizsgálata 9 Az 1961. évi Levéltári Leltárak sorozat 13. számában 11 a delegációs iratanyagról már egy tartalmasabb írást olvashatunk. Az E-Archivum, majd a Scope Archiv jegyzetekben leírt ismertetője valószínűleg ezt vette alapul, mivel mondatainak nagy része teljesen megegyezik. Az irattári rendszerre vonatkozóan is új megállapításokat tesz ez a leírás, ebből az iktatásról tudhatunk meg információkat. Az iratokat 1885-ig iktatószámoktól függetlenül római számmal sorszámozták, és eszerint helyezték el őket az irattárban. 1886-tól viszont az iktatott iratokat az iktatószámok növekvő sorrendjében rakták le, és csak az iktatás nélküli iratokat látták el római számokkal. 1895-től az iktatás nélküli iratok római számmal való jelölése is megszűnt, ettől kezdve az iktatószámok sorrendjében fekvő iktatott iratok után az iktatás nélküli iratok minden irattári jelzet nélkül következnek. Ezután láthatjuk a kutatók számára leginkább segítséget jelentő táblázatot: amelyben a csomók melletti sorokban megtalálhatjuk, hogy melyik ülésszakot (kezdő dátumával jelölve) hol tartották (Bécs vagy Budapest), illetve, hogy a tárgyalások iratait melyik raktári egységben kereshetjük meg. Ekkorra, 1961-re változott meg az iratanyag leírása is: az iktatókönyvek 20 kötetéből egy (37.) csomót képeztek (jelölve, hogy az hány tételt tartalmaz); az egyéb segédlet (magyar delegáció irattárának leltára) pedig a 38. raktári egység, kötet lett az eddigi csomó helyett. A könyvtári közintézmények (például a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) 12 internetes katalógusa alapján szintén őrzik a delegációs ülésszakok végével nyomtatásban megjelent közös ügyi bizottságok jegyzőkönyveit, irományait, naplóit és határozatait. Az 1868–1914 közötti iratok ülésszakonként külön, 50 kötetben találhatók meg – a katalógus a sorozatot folyóiratként határozza meg. A kötetek elején tartalomjegyzék, a végén pedig név- és tárgymutató található. 3. Az iratanyag leírása a tapasztalatok alapján A kutatás folyamán rá kellett ébredni, hogy a segédletek ígéretei nem minden esetben fedik a valóságot. A következőkben a hiányosságokat, megtévesztő kijelentéseket veszszük górcső alá: Az 1957-es levéltári alapleltár csomónkénti rendezést ígér, az 1961-es levéltári leltár (és a Scope Archiv is) helyesen már az iratok egyenkénti átnézését javasolja. 11 A közösügyek tárgyalására kiküldött Országos Bizottság (Delegáció) (K 8) 1867 – 1917. – Lásd S ZŰCS LÁSZLÓ : Országgyűlési Levéltár (1861) 1867 – 1945 (1948), Államfői Hivatalok Levéltára (1830) 1920 – 1948, Király Személye Körüli Minisztérium (1861) 1867– 1918 . Repertórium. Levéltári Leltárak 13., 1961. 61– 63. http://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_LevLelt_13/?pg=63&zoom=h&layout=s. letöltve: 2016. január 6. 12 A közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött Budapestre [és] Bécsbe összehívott bizottság jegyzőkönyvei, irományai, naplója, határozata. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár katalógusa: http://saman.fszek.hu/WebPac/CorvinaWeb?action=onelong&showtype=longlong&recnum=545514& pos=9, letöltve: 2016. január 6.
