LEVÉLTÁRTUDOMÁNY

Számítástechnikai adatok, adathordozók archiválása. Elemző tanulmány. Témafelelős Klein Róbert. • 1983. jún. [sz. n.]

levéltári nézőpontból az a probléma, hogy az adatállomány valamilyen múltbeli állapotának megőrzése nem következik szükségképp a rendszertől elvárt szolgáltatásokból, jóllehet az ilyen pillanatképek, keresztmetszetek felbecsülhetetlen értékűek lehetnek a későbbi történeti kutatás számára. A megkérdezettek szerint a probléma viszonylag nem nagy áldozattal áthidalható volna, ha az erre kiválasztott rendszerek terve vagy az irattári terv/?/ - az illetékes levéltárral egyetértésben - előirná az adatbázis tartalmának időnkénti /pl. évente egyszeri/ kiiratását.

Az aktuális és múltbeli állapotot jellemző adatok közti ellentmondás a gyakorlati ügyvitel során is előadódik. Ily okból a PSZI két változatban vezeti a vállalatok névjegyzékét: egyik, a részletesebb, csak az aktuális /ma meglevő/ vállalatokat tartalmazza; a másik, kevesebb törzsadattal, de a múltra visszatekintő teljes felsorolást ad, vagyis feltünteti a megszűnt, átalakult, összevont, szétvált stb. vállalatokat is.

Ib/ A programok archiválás/?’' A gépi programok kérdése már a kutatás korábbi szakaszában, a rendszerdokumentáció részeként felvetődött. Néhány intézmény - jelesül a PSZI is - a rendszerdokumentáció papiron megjelenő részét iktatással, irattári kezelésbe utalja iratkezelési szabályzatban; a programok az operativ, üzemi jellegű szalagtárba, programkönyvtárba kerülnek.

A beszélgetések több aspektusra világítottak rá. A gyakorlat sem egyforma.- Az alkalmazási programok tartós megőrzésével elvben mindenki egyetértett. Az OTSZK a régi, forrásnyelvi programokat 1976 óta archivszalagon megőrzi, ezen könnyű őket visszakeresni és visszaolvasni. Az ÁSZSZ is a programok tartós tárolását helyesli. A VOLÁN 10-15 évre visszamenőleg meg- 42 -