Hungarica-kutatás
Fazekas István: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára. Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 5-14.
Fazekas István legyenek, szükséges keletkezési környezetük ismerete is. így pléldául az 1761-ben alapított, majd 1848-ban megszüntetett, az uralkodó mellett működő tanácsadó testület, az Államtanács (Staatsrat) esetében nem csupán a szűkén vett hungarikák lajstromozása szükséges, hanem azoknak az általános szabályozásoknak, instrukcióknak, átszervezéseknek a feltüntetése is, amelyek befolyásolták az egyes iratok keletkezését.9 9 Az Államtanácsról: Ember Győző: Der österreichische Staatsraat und die ungarische Verfassung 1761 — 1768. Acta Historica, 1959-1960. vol. VI. No.1-2. 105-153, vol. VI. No. 3-4. 331-371, vol. VII. No.1-2. 149—182.; Hock, Karl von—Bidermann, Hermann: Der österreichische Staatsrat 1760 —1848. Wien, 1879. — A Staatsrat iratai 1833-ig bezárólag 1945-ben elpusztultak, az 1833—1840 közötti akták hungarika feltárása az elmúlt években megtörtént, az 1840 utániak lajstromozása folyamatban van. FAZEKAS ISTVÁN: A Staatsrat magyar vonatkozású iratai (1833-1840). Segédletek az Osztrák Állami levéltár (Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Fina neg und Hofkammerarchiv) magyar vonatkozású irataihoz Szerk. FAZEKAS IsTVÁN-Kenyeres István-Sarusi Kiss Béla. PC-CD-Rom 2011. 10 Komjáthy: i. m. 231. 11 VARGA ÉVA MÁRIA: Hungarica-kutatás az oroszországi levéltárakban. Devéltári Szemle, 53. (2003) 4. sz. 3-18. 12 A törökországi kutatásokról jó áttekintést nyújt Sz. Simon Éva 2013. évi esztergomi levéltáros vándorgyűlésen elhangzott előadása. A fenti elméleti felfogás mellett már az 1960-as években kialakult egy gyakorlati megközelítés is, amely a levéltárakat a hungarika anyag jellege szempontjából csoportosította.10 1. Azon területen fekvő levéltárak, amelyek egykor a történeti Magyarország részét képezték (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Horvátország, Szerbia, Szlovénia területén fekvő levéltárak). Az ő esetükben minden 1918 előtt keletkezett irat hungarikának minősül. Mennyiségi okok miatt itt a feltárás során erőteljes válogatásra van szükség, aminek szempontjai a hetvenes—nyolcvanas években ki is alakultak. Sor került az 1526 előtti oklevelek filmezésére, az 1848/49-es iratok felvételezésére, valamint a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek és feudális összeírások feltárása volt még célfeladat. 2. Azon levéltárak, amelyekben a Magyarországot „idegenből igazgató központi szervek” iratait őrzik (a Habsburg Monarchia központi szervei, az Oszmán Birodalom központi szervei, illetve az egykori Szovjetunió szerveiről van szó). A Habsburg Birodalom esetében Magyarország speciális helyzetet élvez az 1926-ban megkötött badeni szerződés nyomán (ez még ismertetjük a későbbiekben). Az egykori szovjet levéltárakban őrzött levéltári anyag feltárására létrejött a moszkvai Levéltári Intézet. Megoldatlan viszont a jelentős (ki tudja mennyi) forrásanyagot őrző isztambuli levéltárak kérdése, ahol csupán rövid ideig működött Történeti Intézet (1917), bár azóta is folyamatosan utaznak magyar kutatók Isztambulba, de egy állandó képviselet, legalábbis koordinált kutatás ezt más szintre tudná emelni. Fontossága vitán felül áll. 11 12 3. Egyéb levéltárak, ahol kisebb-nagyobb mennyiségben őriznek hungarikát. Ezt a felosztást persze lehetne még tovább finomítani. Elsődlegesen a vatikáni levéltárak sorolhatók tulajdonképpen az idegen központok levéltárai közé, nem mintha klerikális imperializmussal akarnám vádolni a katolikus egyházat. Az ott keletkezett forrásanyag jelentőségét tekintve rögtön a birodalmi központok levéltárai után következik, 8
