Hungarica-kutatás

Siklósné Kosztricz Anna: A hungarika-kutatás szépsége és szomorúsága Moszkvában (kutatási tapasztalatok). LSZ 60. (2010) 2.

Szilánkok, az orosz levéltárügyből Sajnos sem a ROSZARCHIV sem az állami levéltárak munkatársai nem vesznek részt ebben a folyamatban, ami pedig kétségkívül meggyorsítaná az eljárást. A mai napig titkos számos, az egyházi ügyeket érintő, propagandatevékenységgel kapcsolatos, az ideológiai, a kultúra és a sport területét érintő dokumentum. Mind a mai napig titkosak továbbá a polgárháborús éhínségekkel kapcsolatos, vagy pl. az ukrán nacionalisták és a németekkel, nácikkal való együttműködésről szóló iratok. Ezek zárolási időkorlátja a 60-70 évet is meghaladja. Ezekhez az állapotokhoz járult hozzá, hogy a levéltárakat a Kulturális Minisztérium alá tartozó Levéltári Titkárság nevű szerv alá rendelték, és ez a helyzet számottevően korlátozza a levéltárak jogait és mozgásterét. A csökkentett jogkörű Levéltári Titkárság jelenleg a Nagy Honvédő Háború irategyüttesének a Honvédelmi Minisztériumtól való átvételén dolgozik. Céljuk eg}

7 Honvédő Háború Levéltára létrehozása. Összefoglalva: e rövid ismertetőből is pontosan kiderülnek az orosz levéltárügy fő irányvonalai. Ha mélyebben az artyizovi szavak mögé tekintünk, azok nagyjából a következő képletet sugallják. Minél több támogatást kap a levéltár, annál több információt ad az államnak. Egyszerű képlet, ne is nagyon új: információ = hatalom. Sőt: több információ = több hatalom. A levéltárat támogatni ezért kell. A szavak meghallgatásra találtak, a levéltárakat komolyan támogatják, elég, ha csak a nemrég átadott szentpétervári modern levéltárépületre gondolunk, továbbá a következő projektre, a Honvédő Háború Levéltárára vagy csak a levéltári kiadványokra — és még sorolhatnánk. Tény viszont az is, hogy ez az irányvonal még friss és ezért egyelőre komoly hiányosságai vannak. Egyfelől az angol nyelv vag}

7 bármilyen más európai nyelv hiánya, amit a kiadványok kapcsán említettem, azt jelzi, hogy még nem sikerült kiképezni tömegesen a levéltárosok azon generációját, amely az idegen nyelvek ismeretével is szervesen kapcsolódik az összeurópai levéltárügyhöz. Másfelől ugyanezen fiatal generációval kapcsolatban igen fontos lesz a megbízhatóság kérdése, és amíg ez nem biztosított, marad a központi vezérlés és a „bizottságok". Viszont az új irányvonallal kapcsolatosan biztosak lehetünk abban, hogy az előbb-utóbb teret nyer és a levéltárak a tudományos társadalom szerves részévé válnak. Grüber Mihály 2010. július 5—7. között Győrött tartotta 18. vándorgyűlését a Magyar Egyházi Levéltárosok Egyesülete. A konferencia programja idén az Egyházi levéltárak és közművelődés téma köré rendeződött. A háromnapos rendezvény — amelyről lapunk következő számában részletesen beszámolunk — házigazdája a Győri Egyházmegyei Levéltár volt, a programot a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. 57