Hungarica-kutatás
Siklósné Kosztricz Anna: A hungarika-kutatás szépsége és szomorúsága Moszkvában (kutatási tapasztalatok). LSZ 60. (2010) 2.
KILÁTÓ A HUNG ARI KA-KUTATÁS SZÉPSÉGE ÉS SZOMORÚSÁGA MOSZKVÁBAN (KUTATÁSI TAPASZTALATOK) 2010. április l-jétől 30-ig egy hónapot töltöttem Moszkvában, élve a Klebelsberg-ösztöndíj nyújtotta lehetőséggel. Célom az elmúlt évben megkezdett munka folytatása volt, a Szovjetunióban felsőfokú végzettséget szerzett magyar egyetemistákra vonatkozó levéltári források meghatározott körét igyekeztem feltárni, megkeresni a velük kapcsolatos párt- és minisztertanácsi határozatokat, esedeg megtalálni a fellelhető, témámat érintő feldolgozásokat, cikkeket, könyveket. Az Orosz Föderáció Állami Levéltára (GARF1 ) — egyebek mellett — a Szovjetunió legfőbb államigazgatási szerveinek anyagát őrzi, itt kutathatóak a szovjet korszak különböző minisztériumainak fondjai. Mivel a magyar diákok szovjetunióbeli felsőfokú képzésének történetét igyekszem feltárni az 1954 és 1965 közötti időszak vonatkozásában, legfőképpen a kultúrával és oktatással foglalkozó minisztériumok anyagainak bizonyos részeit vizsgáltam szisztematikusan végig. A szovjet minisztériumokban 1945 ésl990 között a külkapcsolatokat erőteljesen különválasztották az ügymenet egyéb részeitől, viszont a minisztériumok egykori szervezetében mégis volt egy olyan szerv, amely együtt tárgyalt a bel- és külügyekről is: ez a minisztériumok kollégiuma volt. A szovjet korszakban ezek voltak a minisztérium hatáskörébe tartozó ügyekkel kapcsolatos döntéshozó szervek, míg maga a minisztérium csupán a végrehajtással foglalkozott. A Felsőoktatási Minisztérium Titkárságának anyagát (időhatárok: 1946-1959) az elmúlt évben kezdtem el végigolvasni. E szerv levéltárban őrzött anyagának hozzávetőlegesen egynegyedét a minisztérium kollégiumának ülés-anyagai és a hozzájuk tartozó részletes előterjesztések és egyéb előkészítő dokumentumok (évről évre változó mennyiségű iratanyag, tíz és negyven őrzési egység között) alkotják. Meg kell jegyezni, hogy azzal a ténnyel, miszerint az említett kollégiumi anyagok a Titkárság anyagában találhatóak, csak akkor találkozik a kutató, ha végigolvassa a Titkárság jegyzékeit, felfedezésükhöz tehát egy kis szerencsére is szükség van. Mint említettem, a szocializmus időszakában a minisztériumok kollégiumai voltak az elvi döntéshozó szervek, ezért ezek anyagában a minisztériumok hatáskörébe tartozó minden feladattal kapcsolatos előterjesztés és döntés megtalálható. A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiumának anyagában ezért a külföldi ösztöndíjasok szovjetunióbeli oktatásával kapcsolatos, a Kollégium elé terjesztett anyagokat kerestem. Mivel sem a Titkárság működésének, sem a kollégiumi üléseknek nincs a levéltárban napirendi jegyzéke, így folyamatosan ki kellett kérnem az egész anyagot ahhoz, hogy a témámhoz szükséges forrásokat megtaláljam. Ezzel a forráscsoporttal kapcsolatosan egy további gond is felmerült Az eredeti anyagot a kutatónak nem adja ki a levéltár, csak mikrofilm-lapokon lehetett (volna) a kollégiumi anyagot elolvasni. Viszont a kutatóteremben levő mikrofilmlap-olvasók nem képesek az 1980-as évek végén készült kis kockákat olvasható méretűvé és minőségűvé nagyítani, úgyhogy ennek az anyagnak a hatékony kutatásához még egy jó nagyítóra is szükség lett volna, amit sajnos nem vittem magammal, így csak az 1950-es évek elejéig sikerült eljutnom az anyag átolvasásával. 1 Государственный Архив Российской Федерации — ГАРФ. Levéltári Szemle, 60. (2010) 2. sz. 51-50.
