Hungarica-kutatás
Jakab Réka - Márkusné Vörös Hajnalka: AZ Esterházy-család cseszneki ágának iratai a Szlovák Nemzeti Levéltárban LSZ 58. (2008) 1. 18-26.
levélátírásai.17 Az iratok következő, fontosabb csoportját alkotják az uradalomra vonatkozó osztálylevelek és különböző egyezséglevelek. Ezek egy része a teljes uradalmat érinti (1637, 1747)1 8 , egy részük csak egy-egy birtok megosztását két vagy több családtag között (pl. Csesznek-ll 52, Csetény-M65)1 9 . Egyezséglevél született a családtagok között az uradalmi erdők használatáról. Szintén egyezség tárgya volt 1747-ben a mai Nagyesztergár,; mely fölött a szintén birtokos Ányos Ferenccel egyezett meg az Esterházy család.2 0 További egyezségek születtek a különböző birtokok határára vonatkozóan a szomszédos birtokosokkal, így a veszprémi káptalannal, a zirci ciszterekkel, a pannonhalmi és bakonybéli bencésekkel, vagy akár a pápai Esterházyakkal.2 1 Néhány korai, 17. századi kisebb birtokeladásra vonatkozó irat is megtalálható. Ezek többsége magyar nyelvű irat. Az adás-vételek utáni birtokba iktatásokról a káptalan állított ki bizonyságlevelet. Szintén a birtokjogi iratok közt említendők az egy-egy birtokra vagy birtokrészre vonatkozó zálogügyekben keletkezett záloglevelek, az ezekről szóló káptalan előtti bevallások. Itt mindenképpen meg kell említenünk az iratok közt található legnagyobb értékű és hosszú időre elnyúlt zálogügyletet, mely ráadásul a Széplaki Botka család Veszprém Megyei Levéltárban őrzött iratait is jól kiegészíti. Az 1680-as- 1690-es években a pénzzavarba került Széplaki Botka Ferenc pápai végvári főhadnagy a pénzkölcsön fejében zálogba adott Koromla és Dudar birtokokat végül elveszítette.2 2 Birtokjogi vitákat voltak hivatottak eldönteni a vármegyei sedria, illetve a Királyi Tábla előtt folyt határperek és a hozzájuk kapcsolódó tanúkihallgatások, melyekben a veszprémi, a győri, ill. a vasvári káptalan is tevékenyen részt vett. A birtokok többségénél találunk a birtokhatárra, föld- és legelőhasználatra, állattartásra és az ezekkel összefüggő hatalmaskodásokra vonatkozó igen részletes tanúkihallgatásokat. A településtörténet szempontjából talán ez az irattípus a leginkább adatgazdag, ebből ismerjük meg a falu, a birtok dűlőneveit és kapunk bepillantást a korabeli lakosság társadalmi, nyelvhasználati és egyéb jellemzőibe. Az 1730-as évek elején több éven át elhúzódó per folyt a pannonhalmi főapátság és a cseszneki uradalom között a varsányi és lázii szőlőkre, valamint a bakonyi erdőkre vonatkozóan.23 Ezt és a hasonló birtokperek iratait több száz oldalt kitevő kötetekbe másolták, melyek megtalálhatók az egyes birtokok fasciculusaiban. Ezekben az ügyekben számos káptalani irat is keletkezett, amikor kijelölték az ügyvédeket vagy bizonyságlevelet állítottak ki a peres folyamat egy-egy fázisáról. Valamelyest a birtokjogi iratokhoz sorolhatók a végrendeletek is, amikor egy-egy birtokrészre vonatkozóan is rendelkezik az örökhagyó.2 4 Birtokigazgatás során keletkezett iratok a különböző összeírások. Az első akkor készült, amikor 1637-ben Esterházy Dániel megkapta az uradalmat. Ekkor magyar nyelvű össze-17 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 37. Nr. 20-23. 18 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 35. Nr. 35, Fasc. 37. Nr. 8, 13, 15, 16, 67-69. 19 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 43. Nr. 7, Fasc. 46. Nr. 10. 20 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 34. Nr. 24, Fasc. 37. Nr. 64. 21 Pl.: SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 34. Nr. 40, Fasc. 37. Nr. 58, 148, Fasc. 43. Nr. 6, 8, Fasc. 49. Nr. 13. 22 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 46. Nr. 2-6, Fasc. 48. Nr. 8. 23 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 39. Nr. 8, 10, 11, 13. 24 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 45. Nr. 16. 22
