Hungarica-kutatás
Czetz Balázs – Szűcs István Gergely: Hungarika kutatás és a portugál levéltárak Beszámoló a 2018. június 1-17. között végzett portugáliai kutatóútról. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 56-67.
58 Levéltári Szemle 68. évf . A levéltár-pedagógiai területen is hasonló volt a tapasztalatunk, mint az informatikain, azaz komoly munkaerőhiánnyal küzdenek. E tevékenységet a Nemzeti Levéltár szintjén egy fő látja el. Feladata kimerül a csoportok fogadásában, az épület, és a levéltár bemutatásában. Sem külön helyiség, sem felkészült pedagógusok, sem kidolgozott tematika nem áll rendelkezésre a levéltár-pedagógiai foglalkozások megtartására. Az intézmény elhelyezkedése (egyetemi negyed, messze az iskoláktól) szintén nem kedvez e szakterület művelésének. A tagintézmények némelyikében, például Portóban folytatnak levéltár-pedagógiai munkát, de inkább saját, belső késztetés, egyéni ambíció hatására, mintsem egy jól koordinált központi elvárásra. Összességében megállapítható, hogy a portugál levéltári rendszer sem tartozik a kiemelten támogatott kulturális ágazatok közé. Különösen súlyosan érintette a 2009-től fellépő pénzügyi válság, ekkor komoly kiadáscsökkentéseket foganatosítottak, amely nek következtében volt olyan főosztály, amely 60 százalékos létszámleépítést szenvedett el. A takarékosság, költséghatékonyság a mai napig érezhető a rendszer működésén, sajnos a személyi állomány összetételén is. A portugál társadalmi berendezkedésből adódóan nehéz a nyitott és szolgáltatóbarát koncepciót átültetni a gyakorlatba; vannak olyan idősebb egyetemi oktatók, akik a mai napig nem rendelkeznek e-mail címmel, a digitális másolatot nem hajlandóak használni, ragaszkodnak az eredeti dokumentumokhoz. Ettől függetlenül középvezetői szinten nyitott, érdeklődő, tanulni vágyó kollégákkal találkoztunk, tartalmas tapasztalatcserére került sor. Sajnálatos módon az intézmény felső vezetésével egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtunk találkozni. Nemzetközi kapcsolatai az intézménynek a brazil, a francia, illetve spanyol levéltárakkal alakultak ki, tapasztalatszerzésre, tanulmányutakra, talán a szűkös keretek miatt, eddig ritkán került sor, de szívesen vesznek minden erre irányuló felvetést. Felkerestük a Lisszaboni Városi (Önkormányzati) Levéltár at 3 is. Az Archivo Munici pal De Lisboa jelenleg a városban négy különböző helyen működik. A videó- és fény képgyűjtemény egy-egy külön épületben található csakúgy, mint a történeti iratok (13–17. század) és a tervtár. A negyedik épületben – a levéltár központjában – őrzik a 17. századtól keletkezett iratokat és itt található a restaurátor- és digitalizálóműhely is. Az intézmény ezen részlegének elhelyezése több mint szokatlan, egy szociális bérháztömb aljában és pincéjében működnek ideiglenesen. A környék kevéssé bizalomgerjesztő és biztonságos, de erről nem a levéltárosok tehetnek. Ebben az intézményben fogadtak minket a legnagyobb szeretettel és felkészültséggel a portugál utunk során. Külön angol nyelvű prezentációval készültek, amelyet Rui Paixão osztályvezető mutatott be, majd kísért minket végig az intézményben. Nagyon előzékenyen magyar vonatkozású dokumentumokat is előkerestek számunkra (pl. Budapest és Lisszabon testvérvárosi megállapodását). A Lisszaboni Városi Tanács mintegy 8000 főt foglalkoztat és szervezete 150 nagyobb egységre 3 Az intézmény honlapja: http://arquivomunicipal.cm-lisboa.pt/pt/ Czetz Balázs–Szűts István Gergyely
