Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrlésében A Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteményének családtörténeti vonatkozású állagai (F 249)128 Az 1913 óta nyilvános gyűjteményként és 1950-től önálló állami intézményként működő múzeum alapját részben Haá^ Re^ső (1883-1958) kollégiumi tanár 1912 táján kialakított néprajzi gyűjteménye, részben az 1948-ban felekezeti jellegétől megfosztott Református Kollégium évszázados gyűjteményei jelentették. Az 1670-ben, bethleni Bethlen János udvarhelyszéki főkapitány, történetíró-kancellár által alapított kollégium több mint másfél évszázad alatt a gazdag könyv-, érem-, régiség-, ásványtani és néprajzi gyűjtemény mellett értékes levéltárat is létrehozott, melynek alapját a céhes iratok és a családi irathagyatékok képezték. Az 1848—1849. évi szabadságharc és a két világháború pusztításai által megtizedelt gyűjteményt 1950 után a Múzeum által begyűjtött, vásárolt vagy adományba kapott129 tárgyak, illetve a belügyi szervektől átvett130 iratok és nyomtatványok egészítették ki. Az iratokat illetően a gyűjtőmunka 1971-ig folytatódott, az Államtanács 1971. évi 472. számú rendelete értelmében ugyanis ezen évtől kezdődően az iratbegyűjtés kizárólag az Állami Levéltár hatáskörébe tartozott.131 Néhány év elteltével, az 1974. évi 206. számú rendelet nyomán, a múzeumok nagyobb részének iratgyűjteményei az Állami Levéltár kezelésébe kerültek. Ez történt a Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteményével is, amelynek egy része 1978-ban, másik része pedig 1987-ben került Csíkszeredába. A levéltár munkatársai nem módosították a gyűjtemény rendezési elvét, így az a mai napig azt a szerkezetet őrzi, amit a múzeum szakemberei kialakítottak. Az iratok húsz állagot képeznek: nyolc céh és az udvarhelyi kereskedőtársaság iratai, továbbá céhstatútumok, Székelyudvarhely város magisztrátusának iratai, községi protocollumok, hat családi illetve személyi iratállomány, valamint ún. Vegyes iratok. A továbbiakban a családi hagyatékokkal és a gyűjtemény Vegyes iratok (Varia) elnevezésű állagával foglalkozom részletesebben, ez utóbbival azért, mert értékes családtörténeti vonatkozású anyagot is tartalmaz. A syotyori Syotyon család iratai (1590—1863). Főleg Székelykeresztúr környéki családokra (pl. újszékelyi Lőrinczi és Buzogány, alsóboldogfalvi Ferenczi vagy bözödújfalusi Kovács) vonatkozó iratokat találunk benne. A családi iratgyűjtemények szokásos irattípusait (egyezséglevelek, adásvételi és haszonbérleti szerződések, végrendeletek, osztálylevelek,) felvonultató anyagból külön említést érdemel a IJÍnncyi János 128 RNLHMH F 249 — A Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye (évkör: 1584-1945; mennyiség: 6,45 folyóméter, 2020 levéltári egység; leltárszámok: 54, 141; magyar, latin, német és román nyelvű iratok) 129 A teljesség igénye nélkül, néhány adományozó neve: Lengyel István, Szabadi Mária, Szotyori Lajos és Fosztó Olga Székelyudvarhelyről, Jakab Ferenc Városfalváról, Antal Imre és Bodó Gábor Szentegyházáról. - A leltárkönyv Zepeczaner Jenő egykori múzeumigazgató és Király István levéltár-igazgató által jegyzett bevezetője, 2—3. (A továbbiakban: Leltár) 130 Pl. a mezőkölpényi Zongor családra vonatkozó iratok. »I Leltár 1-2. 55
