Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrlésében en, 1940 októberében örökös tagja lett a Magyar Országgyűlés felsőházának, 1941-ben Horthy Miklós Nemzetvédelmi Keresztet adományozott számára, és még ugyanezen évben tagja lett a Vitézi Rendnek is. A háború utolsó időszaka Budapesten érte, de 1945 februárjában visszatért Romániába. Nagy Marginal (1883—?) kötött házassága gyermektelen volt, így 1929-ben örökbe fogadták a házasságon kívüli kapcsolatból származó Ötvös István Andrást (1922—?), akit három hónapos korától neveltek.74 75 A személyes jellegű (anyakönyvi, tanulmányi) iratok mellett jó néhány darab Bíró István 1940—1946 közötti közéled tevékenységéből származik. Ezek közül meg kell említeni a Székelyföldi Villamosítási Barád Kör tevékenységére vonatkozó iratokat (ennek a szervezetnek Bíró István volt a vezetője). Irathagyatékából figyelmet érdemel az a néhány archív fotó is, amelyek közéled tevékenységét örökídk meg. A csíkszentimrei Bodó család iratai (1927—1945). Mindössze néhány irat maradt meg a Csíkszentimrén italkereskedéssel foglalkozó Bodó István (1906—?) családi levéltárából. A személyes iratok alapján kilétéről annyi állapítható meg, hogy szülei Bodó József, a Csíki Magánjavak hivatalnoka és Balló Katalin voltak; 1931-ben nősült, Jakab Juliannát (1908— ?), csíkszentimrei Jakab Ferenc leányát vette feleségül. A levéltártöredékben fellelhető pár birtokügyi irat (adásvételi és bérleti szerződések), illetve Bodó Juliánná levelezésének néhány darabja. A csíkszentimrei Csató család iratai (1848—1938). A megmaradt iratok a csatószegi nemes Csató család csíkszentimrei ágának három nemzedékére vonatkoznak. A családi levéltár szokványos darabjai közül, ünnepélyessége és díszes kivitele révén kiemelkedik két kinevező okirat, melyek kedvezményezettje egy testvérpár volt: az első még 1848- ban kelt, ezzel V. Ferdinánd király ügyvéddé nevezi ki csatószegi Csató Mátét,15 a második 1867-ből való, amellyel I. Ferenc József király tiszteletbeli gyulafehérvári kanonokká nevezi ki Csató József (1818-1870) addigi székelyudvarhelyi plébánost, gimnáziumi tanárt.76 Tisztázandó, hogy milyen rokoni kapcsolat fűzte az említettekhez azt a Csató István (1843—1916) kisbirtokost, akinek családjától az iratok nagyobb része származik, zömében birtokügyi iratok: adásvételi szerződések, telekkönyvi bekebelezési kérelmek, végzések és egy hagyatéki jegyzőkönyv 1922-ből. A szépvízi Dájbukát család iratai (1844—1949). A viszonylag nagy, egy ifm. iratanyag egymással ugyan rokonságban álló, de két különböző Dájbukát család levéltára. A szövevényes rokoni szálak felfejtésében, a két család leszármazásának megállapításában és iratainak bazonosításában a nagyszámú anyakönyvi kivonat segít némiképp. Az iratok egy része a gyimesbükki lakhelyű Dájbukát Jakab (1897—?) örmény kereskedő és földbirtokos hagyatéka lehet. 1918-tól a kolozsvári Kereskedelmi Akadémián tanult, tanulmányai befejeztével pedig kereskedelemmel foglalkozott Gyimesbükkön. Felesége Őry Jolán volt, gyermekeik: István (1923), Gábor (1925), Jolán (1927), 74.1922-ben a kisgyermek édesanyját, Ötvös Vilmát is elveszítette. Ifj. Bíró István középfokú tanulmányait a kolozsvári Református Kollégiumban végezte 1940-ben, majd a budapesti Magyar Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen állatorvosnak tanult. Tanulmányai végeztével Olasztelek község jegyzőjeként kezdett dolgozni. 75 RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye - A csíkszentimrei Csató család iratai, 2. 76 RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye - A csíkszentimrei Csató család iratai, 3.; Ferenczi, 209. 43
