Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Bicsok Zoltán bor, Brandenburgi Katalin és II. Rákóczi György részéről;59 István testvérére, UGRÓN András tanácsúrra, a fejedelmi tábla ülnökére, illetve unokaöccsére, UGRÓN FERENC generalis perceptorra, táblai ülnökre, vagy annak fiára, Andrásra, Fogaras várának kapitányára. A család József-ágából származó Ugrón János (1753—1832) udvarhelyszéki főkirálybíró előnyös házasságkötésével szerezte meg a Borsai Nagy család bögözi és mikeszászai birtokait. Az ő fia, Ugrón István (1793—1863) az Algyógyon birtokos ozsdolai Kuún családból nősült, és felesége Amália révén birtokot is szerzett ott, ezért van, hogy a fond iratai közül viszonylag sok, 26 darab vonatkozik különböző algyógyi birtokügyekre, ezek közül pedig tíz irat az ozsdolai Kuún családra. István fia, Ugrón János60 (1817—1882), aki nagyapjához hasonlóan maga is Udvarhelyszék főkirálybírója lett, vásárolta meg 1866-ban a gr. Mikó Miklós által építtetett fiatfalvi kastélyt és a hozzá tartozó birtokot. A Borsai Nagy és Ugrón családok iratai majdhogynem fele-fele arányban képviselik a 18. és 19. századot, az előbbiből 68, az utóbbiból pedig 80 irat maradt, és mindössze két darab származik a 17. század végéről. Ami a műfaji megoszlásukat illeti, lévén, hogy szinte kizárólag a birtokszerzés és -igazgatás területéről származnak, két csoportba sorolhatók: egyrészt jogbiztosító iratok (adásvételi szerződések, záloglevelek, tanúsítványok, elismervények), másrészt peres eljárások iratai (tanúvallomások, bírósági határozatok, jelentések). A szárhegyi gróf Lázár család iratai (F 353)61 A szárhegyi Lázár grófok a székelység egyik legősibb, ugyanakkor Csík-, Gyergyó- és Kászonszék legjelentősebb főúri családja voltak. A família első, okiratokkal is igazolható tagja az a „Nagy” Lá^ár Bálint volt, aki a 15. század derekán még Felcsíkon élt és csíks^enttamási előnevet használt. Unokája, Lá^ár András vette fel a s^árhegyi előnevet, ő tekinthető a szárhegyi főág alapítójának. Aló. század derekától a Lázárok két fő ágát szokás megkülönböztetni: a szárhegyit, amely 1702-ben Lá^ár Ferenc révén szerzett grófi címet (birtokközpontjaik, a névadó Szárhegy mellett: Meggyesfalva, Szászerked, utóbb Sófalva), illetve a gyulakuti ágat, amelyből Lá%ár János kapott grófi címet 1750- ben (birtokközpontjuk a névadó Gyulakuta volt).62 A család grófi címerében kék pajzson egy lebegő koronából kinövő, jobbra fordult, derekán nyílvesszővel átlőtt dámvad látható. Szarvai között ezüst csillag, jobb oldalt, feje fölött fogyó félhold lebeg. Mindkét ágból számos országos jelentőségű tisztségviselő, katonatiszt, tudós, irodalmár, történetíró származott, gondolhatunk itt Uá^ár György (fi 660) ítélőmesterre, Lá^ár Jánosra. (1703—1772), a Királyi Tábla, illetve az országgyűlés elnökére, Lá^ár László (1780—1864) kancellárra, Lá^ár Miklós (1819—1899) családtörténészre, Uá^ár 5» Gyulai,1904. 12-13. 60 Harmadik felesége lozsádi br. Györffy Ágnes volt, ennek köszönhetően kerülhetett a bárói család birtokaira vonatkozó öt irat a fond anyagába. E harmadik házasságból származott Ugrón Zoltán (1865— 1928) nemzeti munkapárti országgyűlési képviselő. 61 RNLHMH F 353 - A szárhegyi gróf Lázár család iratai (évkör: 1897—1910, terjedelem: 0,05 ifm., 9 levéltári egység, leltárszám: 1041, magyar nyelvű iratok). 62 Bicsok-OrbáN, 2011. 372-377. 38
