Hungarica-kutatás
Varga Szabolcs: Hungarica-jellegű feltárások a horvátországi állami levéltárakban. Levéltári Közlemények, 84. (2013) 227-239.
Kilátó érdemben csak a levéltárak egy részében érdemes folytatni.37 Bár a kutatói szerencse bárhol segítségünkre lehet, akár még Dubrovnikban is,38 nagy valószínűséggel nem találunk a magyar történetírás szempontjából releváns iratanyagot, így ebből készült feldolgozást, illetve kiadást sem Gospić, Karlovac, Pazin, Sisak, Split és Zadar levéltáraiban.39 Fiume helyzete speciális, ugyanis az ottani kikötő a Magyar Királyság szempontjából is kiemelt fontosságúnak számított, így az ottani levéltár tekintélyes magyar vonatkozású anyagot őriz, amelyet a Somogy Megyei Levéltár munkatársai dolgoztak fel az elmúlt években.40 A maradék levéltár többsége ugyanakkor viszonylag rövid múltra tekint vissza, anyagainak a túlnyomó többsége 1918 után keletkezett. Ez igaz például Slavonski Brodra, ahol 1881-ig katonai közigazgatás működött, iratanyaga csak ezután keletkezett, levéltárát pedig 1957-ben alapították,41 vagy éppen Bjelovárra, ahol a legkorábbi forrás a helyi plébánia 1685-ben kelt anyakönyve, és még a katonai határőrvidék 1871 előtt keletkezett iratanyaga is rendkívül töredékes.42 Igaz, az előbbinél érdemes figyelembe venni a pozsegai részleget, ahol Pozsega vármegye töredékes iratanyaga 1790-től, a városé pedig 1765-től kutatható. A levéltár honlapján megtalálható a fondjegyzék,43 mivel azonban periodikájuk és önálló kiadványaik sincsenek, a levéltár anyagából készült közlések és feldolgozások összegyűjtése csak nagyobb könyvtári bibliográfiákból lehetséges.44 Ennél is rosszabb helyzetben van a 2008-ban megalapított Körösi Állami Levéltár (Državni arhiv u Križevcima), amelynek azonban sem fondjegyzéke, sem honlapja nem elérhető, így azt sem tudjuk, hogy mi kerül(t) be az állományába.45 Ha azonban a vele egy időben létrehozott Verőcei Állami Levéltár (Državni arhiv u Virovitici) fondjegyzékére tekintünk, megállapíthatjuk, hogy ezeken a helyeken nem találunk 1920 előtti iratanyagot.46 Mindezeket figyelembe véve, alig pár olyan területi levéltár marad, ahol olyan értékelhető, a magyar történettudományt is érintő kutatások folynak, amelyeket érdemes figyelemmel kísérni. Varasd és Eszék a két legjelentősebb területi levéltár, ahol a történelmi okok, a tudatos vezetői koncepció és a megfelelő munkatársi állomány következtében értékes forrásfeltárások zajlottak az elmúlt évtizedekben. 37 A most érvényes listát lásd: http://www.arhiv.hr/arhiv2/Arhivski-izvori/On-line-izvori/Arhivi-u-Hrvatskoj/ index.htm (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 38 Molnár, 2009. 39 Fondjegyzéküket lásd: Pregled, 2006. 289-305., 305-343., 453-515., 585-647., 727-781., 877-933. 40 Bósze, 2011. 41 Pregled, 2006. 647-649. 42 Pregled, 2006.170-173. 43 http://www.dasb.hr/index.php/pregled-fondova/138-pregled-fondova-i-zbirki-poega (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 44 Az ún. Kosáry-bibliográfia városokról szóló kötetében elkészült a Pozsegával kapcsolatos publikációk jegyzéke is, kiadása a közeljövőben várható. 45 http://www.propisi.hr/print.php?id=8274 (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 46 http://www.davt.hr/index.php/fondovi-i-zbirke (A letöltés időpontja: 2013. november 10.) 232
