Hungarica-kutatás
Sz. Simon Éva: A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok múltja, jelene és jövője. Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 15-24.
A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok... tized alatt Olaszországban és a Vatikánban levéltárosaink mintegy 1700 napot töltöttek, bizonyos szomszédos országokban, de még Angliában is megközelítőleg 500 napot, addig Törökországban mindössze két hetet, és akkor sem hoztak haza mikrofilmeket.6 Mindannak ellenére történt ez, hogy ez az évtized egybeesik a török levéltári kutatások szabadabbá válásának idejével, amit Nejat Göyüng igazgatósága fémjelzett. 6 KÖRMENDY LAJOS: Nemzetközi levéltári kapcsolatok Európában, 1981-1991. Levéltári Közlemények 63. évf. 1992. 106.; Vö.: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Továbbiakban MNL OL) Hungarikajelentés gyűjtemény TI (Törökország) 7 Macar asilli Türk tarihcisi ve arsivist Lajos Fekete’nin arsivciligimizdeki yeri. Yayma hazirlayan Bilge Kaya. Ankara, 1994. 8 CSORBA György: Adalék Fekete Lajos pályakezdésének történetéhez. (Halálának 35. évfordulójának alkalmából) Keletkutatás, 2002. ősz-2006. ősz, 213-214.; Kakuk, ZSUZSA: Cent ans d ’enseignement de philologie turque á l’Université de Budapest. Studia turcica. Red. L. Ligeti. Bp., 1970. 23. A fent bemutatott alacsony aránynak több oka is volt. Részben a szakemberhiány: a nyelvi nehézségek és az arab betűket használó írásmód ismeretlensége. Már az 1980-as éveket megelőző kutatások is mindig csupán egy-egy oszmanista személyéhez kapcsolódtak. Ha a törökországi hungarika-gyűjtések kronológiájára és eredményeire tekintünk, az alábbi grafikonon jól látható, hogy a kutatások eredménye nagyon hullámzó, kiemelkedő időszakokat teljes csendesség követett. Törökországi levéltárakban készített mikrofilmfelvételek száma 1936—1994 között A legkorábbi olyan gyűjtőút, melynek eredményeként a levéltárba mikrofilmek kerültek, még 1936-ban a modern török levéltári rendezési elvek kialakításában fontos szerepet betöltő Fekete Lajos nevéhez fűződik, aki egyébként ekkor még az Országos Levéltár munkatársa volt.7 Fekete volt az, aki a proveniencia elvét megismertette a török levéltárakban, és meghonosítására is kísérletet tett. Hadifogságban tanult meg törökül, majd Németh Gyula javaslatára a levéltárból 1939-ben átkerült az ELTE jogelődjére, a Pázmány Péter Tudomány egy etemre, ahol a török tanszék egyik leghíresebb, legelismertebb professzora lett.8 Az ő isztambuli tevékenységét követően hosszú ideig — a világháború, majd a hidegháború következtében — nem nyílt újra lehetőség arra, hogy magyar kutató dolgozzon a török levéltárakban. 1955-ben a LÓK részéről voltak kísérletek kutató kiküldésére, az anyagi fedezet is rendelkezésre állt, de a kutatóút a török 17
