Hungarica-kutatás
Fazekas István: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára. Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 5-14.
Mi a hungarika? Aktuális gondok és problémák Az elmúlt húsz évben az Osztrák Állami Levéltárban végzett feltáró munka során néhány probléma fogalmazódott meg, amelyet az alábbiakban szeretnék exponálni. Sajnos anélkül, hogy megoldás kerülne felkínálásra. 1. Az Osztrák Állami Levéltárban folyó hungarika feltárást nem csupán a polgári delegátus végzi, hanem esetenként egy-egy ösztöndíj keretében más levéltárostörténész kollégák is részt vállalnak ebben. Néhányuk kutatási eredményei, mint pl. Kenyeres István, Németh István, Sarusi Kis Béla munkája be is épült a közös adatbázisba. Másoké viszont nem. Ezt azért is érzem gondnak, mert hiába csatolta be az illető lelkiismeretesen jegyzékét a benyújtott ösztöndíjas jelentéséhez, jelentése az előírt eljárás lezárása után az irattárba vándorol, eredményei nem kerülnek be a tudományos vérkeringésbe. A köz végül nem profitál a hungarika feltárásra kiosztott ösztöndíjból. E téren egy kis figyelemmel könnyen érhető el javulás. A már elkészült jegyzékeket némi ráfordítással integrálni lehetne a már elkészült adatbázisba, a készítendő jegyzékek esetében pedig az ösztöndíjat élvezőt olyan séma használatára szorítani, amely könnyen beilleszthető az adatbázisba. A fenti problémát általánosítva: vajon milyen módon lehet az elkészült hungarika jegyzékeket a legoptimálisabb formában hasznosítani? 26 2. A mikrofilmek kérdése. Mint már korábban említettük, több mint 3,5 millió felvétel készült eddig az Osztrák Állami Levéltár anyagából. Az igen komoly anyagi befektetéssel készült felvételeket jó lenne minél jobban hasznosítani. Az utóbbi években több olyan segédlet is készült, amely a már filmezett anyagok felhasználását hivatott segíteni. Az Ungarische Akten külön sorozataihoz (kb. 180 doboz), a Türkei I. mintegy 120 dobozához, a Hoffinanz Ungarn első 180 fascikulusához készült lajstromok megkönnyítik annak a felhasználónak a munkáját, aki csak egyetlen személyre, vagy helységre végez kutatást. A bécsi levéltári anyagról elkészített adatbázis elméletileg lehetőséget kínálna kép csatolására. Vajon érdemes energiát fordítani arra, hogy a mikrofilmeket digitalizálják, és a képeket az adatbázishoz illesszék? Milyen formátumú másolatokat rendeljenek meg a jövőben? Mikrofilmet vagy digitális felvételt? A digitális felvételek kezelése megoldottnak mondható-e a Magyar Nemzeti Levéltár elektronikus rendszerében? Digitális felvételek esetén az Österreichisches Staats archívval mindenképpen szükséges a digitalizálási tervek összehangolása, nehogy az egyébként drasztikusan lecsökkent anyagi erőforrást feleslegesen költsék el. Sajnos a pénzügyi források olyannyira beszűkültek, hogy évente legfeljebb 1000— 1500 mikrofilmfelvétel készíttetésére van jelenleg fedezet. A kérdés általánosítva: 26 Kenyeres István és Sarusi Kiss Béla az Udvari Kamara másolati kötetei osztrák sorozatában (Gedenkbücher, Österreichische (niederösterreichische) Reihe 1547—1558), Németh István pedig az Udvari Kamara magyar bányaügyi irataiban (Ungarisches Münz- und Bergwesen 1526-1630) végzett feltáró munkát. Jegyzékeiknek egy része nyomtatásban is megjelent. KENYERES ISTVÁN: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár Gedenkbücher Österreich magyar vonatkozású iratainak regesztái 61—64. kötet (1547—1550). Limbus, 2005 254-294.; SARUSI Kiss BÉLA: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár Gedenkbücher Österreich magyar vonatkozású iratainak regesztái. (I —III. közlemény). Fons, 15. évf. 2008. 467-521.; 16 évf. 2009. 65—144.; 17 évf. 2010. 339—408.; H. NÉMETH ISTVÁN: A magyarországi abszolutista várospolitika első lépései (XVI—XVII. század). Az alsó-magyarországi bányavárosok központi igazgatásának kialakulása (az Altes Münz- und Bergwesen, Ungarn fond alapján). Iambus, 2007. 361—402. 13
