Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna: A levéltárak jövőképe 1949-ben és 2019-ben. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 64-74.
69 2020/4. ▪ 64 – 74. miatt nagyobb szerepet kaphatott a megőrzés, segédletkészítés, a tudományos publikációk készítése. Külön hangsúlyt kapott a tervben a levéltári munka „szervezettebbé, tervszerűbbé és módszeresebbé” tétele, amely alatt a főigazgató ügyviteli szabályzat elkészítését, munkautasítások kiadását és a szakmai viták gyakoribbá tételét értette. Későbbi stratégiai elképzeléseiben is a levéltári alapfeladatok közötti hangsúlyok és prioritások jelentkeztek, új megközelítés vagy feladat nem tűnik fel. A jelen célkitűzései Ember Győző időszakához hasonlóan a jelen kor levéltárosa is úgy érzi, hogy mielőbb válaszokat kell adnia a kihívásokra, át kell gondolnia, hogy miként újulhat meg a szakma oly módon, hogy a hagyományos feladatellátás mellett a digitális korszakkal is lépést tudjon tartani. Ahogy a bevezetőben is jeleztem, amíg Ember Győző időszakából nehéz volt olyan típusú dokumentumokat találni, amelyek – a mai szóhasználatunk szerint – stratégiai célkitűzéseket tartalmaznak, az előttünk álló feladatok kapcsán pedig inkább az okoz problémát, hogy a sokféle forrást és megközelítést miként tudjuk feldolgozni. A sokféle elvárás mellett meg kell birkózni olyan módszertani problémákkal is, hogy milyen szintű stratégiát és milyen sorrendben kell megalkotni, mennyiben térjen el a szakma saját maga számára elkészített stratégiája a döntéshozók számára bemutatandó víziótól, mennyiben szükséges részletes helyzetelemzés, korábbi stratégiai dokumentum eredményeinek értékelése egy új stratégia megalkotásához, gyorsan változó világunkban mekkora időtávra érdemes stratégiát alkotni, és milyen legyen az átfogó és részstratégiák viszonya. Úgy vélem, az vitathatatlan, hogy a nemzetközi trendek és elvárások elemzése nem megkerülhető egy levéltári stratégia elkészítésénél. Ezzel kapcsolatban is számos forrás áll rendelkezésünkre. Talán a leggyorsabban és legérzékenyebben erre a szakmai tanácskozások, konferenciák résztvevői reagálnak. Az európai nemzeti levéltárak 2016 júniusi hágai konferenciáját emelem ki, ahol a nemzeti levéltárak vezetői megjelölték azokat a legfontosabb kihívásokat, amelyek véleményük szerint a közeljövőben megoldandó feladatot jelentenek a levéltárosok számára. A felmerült problémák a következők voltak (a felsorolás egyúttal a kérdések fontossági sorrendjét is jelzi): 1. e-Archiving 2. Adatvédelem: ezen belül a legfontosabb kérdés az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) tagállami alkalmazása, a levéltári célokat szolgáló eltérések definiálása, az új fogalmak levéltári területre való átültetése (pl. privacy by design, párbeszéd a levéltárosok, adatvédelmi szakemberek, IT szakemberek között) 3. Benchmarking (elemzési és tervezési eszköz a különböző levéltári teljesítmények összehasonlítására) A levéltárak jövőképe 1949-ben és 2019-ben
