Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna: A levéltárak jövőképe 1949-ben és 2019-ben. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 64-74.
67 2020/4. ▪ 64 – 74. a különböző távlatú tervutasítások és a tervgazdálkodás keretei között próbált működni. Ember Győző elsősorban a tudománypolitikai tervekre igyekezett figyelni, és ezen irányelvek, illetve a jogszabályi előírások alapján az Országos Levéltár céljait 1949 után a következő pontokba foglalta össze: 1. A gyűjtőkörbe tartozó levéltári anyag felderítése 2. Az őrizeten kívüli levéltári anyag védelme 3. Levéltárérett iratanyag átvétele 4. A levéltári anyag biztonságos megőrzése a raktári viszonyok biztosításával 5. Korszerű konzerváló-restauráló, könyvkötő és fényképező műhely megszervezése 6. A levéltári anyag ideális raktári rendjének kialakítása 7. A teljes levéltári anyag középszintű rendezése, mintaállványozása és raktári jelzetelése 8. A teljes levéltári anyaghoz először fond- és állag, majd középszintű segédletek készítése 9. A segédletek közzététele, illetve használatot segítő kiadványok elkészítése 10. A levéltári anyag kiállításokon és más módon történő bemutatásával a közművelődés szolgálata 11. A levéltári anyag kutatóknak és intézményeknek történő rendelkezésre bocsátása 12. A levéltári munka célirányos szervezése, módszerének javítása, a levéltári dolgozók képzése és továbbképzése. Fenti főbb, a levéltári feladatellátás teljes körét felölelő célok alapján készítette el Ember Győző az Országos Levéltár meghatározott időszakaira vonatkozó ötéves tervét. Az első ilyen átfogóbb koncepció az 1960 és 1965 közötti időszakot érinti. Ekkor is és a későbbiek során is jelentős külső körülmények is befolyásolták a tervkészítés lehetőségeit. Ebben az időszakban meghatározó volt, hogy az Országos Levéltár épületének újjáépítése részben még az 1944/1945-ös, részben pedig az 1956-os sérülések miatt még folyamatos munkát jelentett, így a levéltárosi feladatok alapfeltételei közül az egyik legfontosabb, a megfelelő elhelyezés sem volt biztosítva. A raktárkapacitás hiánya mellett a másik fő probléma az iratok rendezettségének alacsony aránya és ezzel összefüggésben a segédletekkel való ellátottság problémája. Ember Győző a rendezés tervezése előtt felmérette az iratanyag rendezettségét, s a kimutatás alapján kiderült, hogy a 26 000 ifm iratanyagnak csak a felét lehetett rendezettnek tekinteni. Erre alapozva jelentette ki, hogy még több éven keresztül a rendezés lesz a levéltár súlyponti feladata. Mind a rendezés, mind pedig a segédletkészítés kapcsán – más elvi kérdések mellett – felvetett egy stratégiai kérdést. Mennyiben igyekezzen a levéltár a rendezésben „végleges” megoldást találni, vagyis a rendezetlen iratanyagnál is a lehető legjobb megoldást keresse-e vagy arra törekedjen, hogy kutatható legyen az iratanyag és majd a későbbiekben sort kerít az újrarendezésre. Ugyanez a kérdés merült fel a segédletkészítésnél: bizonyos anyagokról A levéltárak jövőképe 1949-ben és 2019-ben
