Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések

Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről. Levéltári Közlemények 78. (2007) 1. 3-61.

Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről folyamatok a meglévő forrásaikat is drasztikusan apasztják. Nyilvánvaló, hogy ezt az ellentmondást külső beavatkozás nélkül lehetetlen feloldani. A hétköznapok szintjén természetesen mindannyian tehetünk valamennyit a célok elérésében (ha azok megfogalmazásában konszenzusra jutunk). Az NKA-tól és esetlegesen máshonnan megszerzett források összpontosított felhasználása is alkalmas olyan feladatok megvalósítására, amelyek segítségével meggyőzhetjük a döntéshozókat fontosságunkról, nevezetesen arról, hogy a levéltárak is képesek széles társadalmi igényeket kielégítő kulturális értékek létrehozására, és hogy kultúraterjesztő képességeik nem állnak meg a kutatótermek ajtajában. Mindez lehetséges, de a valódi „paradigmaváltáshoz", változtatáshoz kevés. A levéltári rendszer jelentős forrásbevonás nélkül nem tud megmozdulni, a modernizáció számára felhasználható potenciáljai nem lesznek mobilizálhatók. Ez pedig a társadalom egészét szegényíti, a közigazgatás működésében pedig zavarokhoz vezethet. A fentiek miatt (is) elemi fontosságú, hogy a közeljövő egyetlen lényeges, kalkulálható forrásegyütteséhez, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez „hozzáférjünk". Jelenleg a helyzetünk itt sem rózsás. Az elfogadott, illetve az alatti operatív tervek kifejezetten a levéltárakra profilírozott programokat alig tartalmaznak. A levéltárak szempontjából három operatív program (OP) érdemel kiemelt figyelmet (az ÁROP és a területi ROP-ok vizsgálatától e helyütt eltekintünk). í. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) Jelenleg a TÁMOP tűnik a levéltárak számára a leginkább gyümölcsöző programnak! TÁMOP 2.2. intézkedés (a képzés és a pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztése) • Cél: az oktatás reformjával összhangban, az államreform részeként a szak- és felnőttképzés munkaerő-piaci alkalmazkodó és reagáló képességének erősítése, az oktatás járuljon hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez, a képzésből kilépők szakmai és személyes kompetenciáival a munkáltatók elégedettebbek legyenek. A támogatható tevékenységek között a pályakövetés rendszerének kialakítása, a vizsgarendszer fejlesztése, a tanulást, tanítást segítő tan- és segédanyagok fejlesztése, végül a képzőintézmények közötti együttműködés tartalmának és mechanizmusainak kialakítása. 48