Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről. Levéltári Közlemények 78. (2007) 1. 3-61.
Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről illetve más források ide összpontosulnak (erről azonban jelenleg szó sincs, a tervek a központi államigazgatásra koncentrálnak). (Adódik a kérdés, hogy társadalmi szinten nem lenne-e sokkal de sokkal olcsóbb, ha a kormányzat, főként a kisebb településtípusokra, a szerepkört és a funkcionalitást figyelembe véve kidolgozna párhuzamos minta iratkezelési rendszereket, több modulos programcsomagot, amelyeket ingyen vagy mérsékelt áron adna át az önkormányzatoknak, esetleg használatának nem kötelező jellegével, hanem csak ajánlással, szolgáltatásként. Ebben az esetben a levéltári megőrzés problémájának megoldásában is sokkal előbbre jutnánk, mert részben standardok teremtődnének, amelyekhez lehetne alkalmazkodnunk, illetve alkalmazkodnának az egyéb, akkreditált programok, másrészt — mivel az önkormányzatok döntő többsége egy ilyen programcsomagot használna — egyszerűbb lenne a levéltári átvételt is modellálni, a szükséges fejlesztéseket megvalósítani.) Összességében tehát az valószínűsíthető, hogy középtávon belül az önkormányzatiságban az iktatás-nyilvántartás lesz az a terület, amelyet általánosan elektronizálnak. Az e-ügyintézés elsősorban a 4. szinten meghatározott szolgáltatások esetében hoz majd létre maradandó értékű iratokat. Az önkormányzatok jelentős része viszont vélhetően középtávon belül sem lesz kész az e-ügyintézés bevezetésére. 3. Az e-közigazgatás következményei 3.1. Azonban a megfogalmazott tervek fényében sokkal gyorsabb változás prognosztizálható a központi államigazgatásban és esetleg a középszintű, illetve a nagyvárosi önkormányzatoknál. Itt, mindenekelőtt az EKOP-ban megfogalmazott fejlesztésekkel, a közeljövőben nagyot léphetnek előre az e-ügyintézésben. Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) ambiciózus célkitűzése az, hogy a közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítását célzó programoknak, valamint azon belül a kiemelt fejlesztéseknek, továbbá az Államreform Operatív Program (ÁROP) megvalósulásának köszönhetően a papír/elektronikus ügyirat arány az államigazgatás belső ügymenetében a jelenlegi 10%-ára (!) fog csökkenni 2013-ig. Ez azt jelenti, hogy a központi államigazgatásban a szolgáltató oldal már rövidtávon belül is készen állhat az eügyintézés kiteljesítésére, és csak a felhasználói oldal fogadókészsége, valamint a tisztviselői kar alkalmassága jelenthet majd akadályt (és az átállás várható lelassulását, kitolódását). Mindez azt jelenti, hogy a levéltári rendszernek csak „napjai" vannak a felkészülésre. A fentiekre tekintettel: 40