Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (Toronyi Zsuzsanna)
TORONYI Zsuzsanna Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár A Magyar Zsidó Levéltár a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár levéltári gyűjteményeként a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségéhez és a Budapesti Zsidó Hitközséghez tartozik felekezeti szaklevéltárként. Anyagainak jelentős részben már feldolgozott része a Dohány utcai zsinagógához tartozó épületszárnyakban nyert elhelyezést, amelyhez a 2010—2012 során uniós támogatással felújított Wesselényi utca 7. szám alatti műemlék épületben levéltári látványraktárat, levéltári állandó kiállítást (Itt lakott Rosenthal) és a korszerű igényeknek is megfelelő kutató termet nyitottunk. Kutatni előzetes bejelentkezést és regisztrációt követően hétfőtől péntekig 10 és 16 óra között lehetséges. A mikrofilmolvasók használatához online időpontfoglaló rendszer használható az intézmény honlapján (www.milev.hu ) keresztül. A kutatást a fejlesztés alatt lévő fondjegyzék, néhány anyagrészről raktári jegyzék, lista, valamint szerény levéltári segédkönyvtár segíti, amelynek anyaga azonban nem öleli fel a magyarországi zsidó történelem egészét, csak kiegészítő adatokat szolgáltathat (Helységnévtár, lexikon, szótár stb.). A levéltár részese volt a Judaica Europeana projektnek, melynek során nagy mennyiségű dokumentumot digitalizáltak, és tettek online elérhetővé a levéltár honlapján, valamint az Europeana portálon keresztül. A kétezres években megindult nagyarányú rendezési munkálatok során kiderült, hogy a levéltár őrzi Európa egyik legteljesebb egységben fennmaradt zsidó közösségi iratanyagát, mely elsősorban a Pesti Izraelita Hitközség és a Magyar Izraeliták Országos Irodája (MIOI) iratanyagát öleli fel. A Magyar Zsidó Levéltár ICA-AtoM rendszerrel készülő, online elérhető fondjegyzéke nem a végleges állapotot tükrözi, hanem a levéltár jelenlegi rendezettségi szintjét. Az Les fondfőcsoportba a Pesti Zsidó Közösség 1867 előtti iratait, a Il-es a Pesti Izraelita Hitközség (PIH) (1867—1950) iratait őrzi. A IILas és a IV-es ezek jogutód szervezeteinek, a Budapesti Izraelita Hitközség (1950—1989), illetve a Budapesti Zsidó Hitközség (1990-től) iratait tartalmazza. A MIOI levéltára csak töredékesen és rendkívül rendezetlenül maradt meg, ezek rendezése még várat magára, de a hozzá tartozó iktatókönyveket digitalizáltuk, és honlapunkon, valamint az Archivp or talon keresztül kereshető. A VLos fondfőcsoportba a MIOI utódszervezetének, a MIOK-nak (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) iratai kerülnek. A VILes a nagyszámú zsidó alapítvány nagyon töredékesen fennmaradt iratait gyűjti, a VIILas az országos hatókörű zsidó intézmények (árvaházak, zsidó kórház stb.) iratait, a IX-es a zsidó egyesületek és szervezetek iratait őrzi. A nagyon töredékesen fennmaradt vidéki zsidó hitközségek iratanyagát a X-es fondfőcsoportba soroljuk. Itt nem alkalmazzuk azt a lehetőséget, hogy a töredékes fondokból összevont fondokat alkossunk, hanem kegyeleti okokból minden hajdani zsidó közösség önálló fondképzőként szerepel akkor is, ha fennmaradt iratanyaga csak néhány dokumentum. A XLes fondfőcsoportba az 1990-ben a MIOK jogutódjaként létrejött MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) iratai kerülnek. A XILes fondfőcsoportot a zsidó felsőoktatási intézmények, az Országos Rabbiképző Intézet és az Országos Izraelita Tanítóképző Intézet (és intézményei, alapítványai) alkotják. A XIII. fondfőcsoport a hivatalosan nem a hitközséghez tartozó temetkezési egylet, a Chevra Kadisa iratanyagát lenne hivatott gyűjteni, de sajnos a Chevra irattára nagy mértékben elpusztult, ezért iratanyaga erősen hiányos. A XIV-es az óbudai hitközség 1930-as években a Magyar Zsidó Múzeumnak ajándékozott 18. századi irattárát őrzi, a XVLos pedig a korábban szintén a múzeumi gyűjtemény részeként kezelt egyedileg adományozott iratokat. A XVIILas fondfőcsoportba a nemzetközi szervezetek magyar tagozatainak iratanyaga kerül, amennyiben nem a nemzetközi központ rendelkezik az iratanyaggal. (PL Joint, World Jewish Congress stb.) A XIX-es fondfőcsoportot a jeles zsidó közéleti személyiségek, rabbik, tanárok, hitközségi vezetők, vagy egyszerű zsidó emberek személyes hagyatékainak gyűjteményévé alakítottuk. Az iratok a személyek, családok ABC sorrendjében találhatók. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár levéltári látványraktára 122 A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár levéltári állandó kiállítása: „Itt lakott Rosenthal ”
