Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Felsőoktatási intézmények levéltárai (Vajda Tamás)
VAJDA Tamás A Felsőoktatási INTÉZMÉNYEK LEVÉLTÁRAI Magyarországon Kitekintés A széleskörű önkormányzattal rendelkező egyetem (universitas) az európai kultúra egyik igen sajátságos és más kontinenseken teljességgel ismeretlen, a társadalom és művelődés fejlődésére alapvető fontosságú hatást gyakorló alkotása. A legmagasabb szintű tudományos kutatást és az ismeretek továbbadását, a következő generációk képzését szolgáló intézmények Nyugat- és Dél-Európában a középkorban, a 12—13. században alakultak ki. A nagy egyetemi központokban (Bologna, Párizs, Oxford, Salamanca) több évszázados működés alatt jellegzetes egyetemi iratsorozatok keletkeztek, amelyek őrzéséről kezdetben az egyetem hivatalai, a rektor, a kancellár, a dékánok mellett működő irodák, később általában az egyetemek könyvtárai gondoskodtak. A középkori egyetemek életéből megmaradt oklevelek, anyakönyvek (matricula), promociós könyvek elhelyezése egészen a 19. századig nem okozott gondot. A kibontakozó és egyre gyorsuló fejlődés következtében azonban hatalmas méretűvé és egyre bonyolultabb szerkezetűvé vált a felsőoktatás: hallgatók ezrei tanultak egyidejűleg, a klasszikus fakultások mellett pedig újabb és újabb karok, képzési formák kezdték meg működésüket. Mindenütt ugrásszerűen megnőtt az egyetemi írásbeliség által létrehozott források mennyisége, és ezek archiválását az intézményeknek biztosítani kellett. Nyugat- és Közép-Európában általánosan elterjedt közgyűjteményi intézménytípus a felsőoktatási levéltár. Németországban 1995-ben 70 önálló egyetemi levéltár őrizte és tette kutathatóvá a felsőoktatási iratanyagot. Ausztriában mintegy féltucat egyetemi levéltár működik. Svájcban az 1848 előtti egyetemi iratok a kantonok levéltáraiban találhatók, az egyetemi levéltárak pedig csak a 19. század közepe után keletkezett iratanyagot gyűjtik. Nagy-Britanniában nemcsak az egyetemek, de az egyes „College”-ok is saját levéltárral rendelkeznek. Franciaországban a régi egyetemek 1810 előtti iratait, Olaszországban pedig az 1859 előtti iratokat az állami levéltárak őrzik. Az utóbbi mintegy két évszázad dokumentumait azonban mindkét országban egyetemi levéltárak gyűjtik. Közép-Európában az elmúlt negyedszázad politikai változásai folytán nőtt az egyetemi levéltárak száma, és több olyan országban is létrejöttek, ahol korábban a levéltári rendszer sajátosságai miatt nem létezhettek. Az egyetemi levéltárak tehát az európai levéltári hálózat elfogadott és fontos értékeket őrző intézményei. Az intézménytípus hazai megjelenése A középkori egyetemalapítási kísérletek után hazánkban csak az 1635-ben alapított nagyszombati egyetemnek adatott meg, hogy viszonylagos nyugalomban, megszakítások nélkül működjön nemzedékeken át. Az 1872-ben alapított kolozsvári tudományegyetem közel fél évszázados működése alatt felhalmozott páratlanul gazdag iratanyaga az I. világháborút követően az ország határain kívülre került. A kisebb vidéki egyetemeken, akadémiákon és főiskolákon pedig csak lassan gyűlt össze nagyobb mennyiségű forrás. 1956 őszén, a forradalom napjaiban az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületét sújtó tűzvészben pusztult el a budapesti egyetem röviddel korábban beadott régi iratanyagának nagy része. Ezután az egyetemen újabb széleskörű iratgyűjtést követően 1958-ban megalapították hazánk első egyetemi levéltárát. A kicsiny intézmény sokáig egyedül és kezdetleges körülmények között működött, s ez a helyzet csak az 1970-es évek elején kezdett megváltozni. Szinte egy időben indult újabb iratbegyűjtés, valamint nagyobb szabású rendezési és feldolgozási munka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a budapesti Műegyetemen, Miskolcon és Sopronban. Több helyen levéltári részlegek alakultak az egyetemi könyvtárak keretében, előkészítve a hivatalos levéltárrá válás folyamatát. Megjelent az első egyetemi levéltári repertórium is 1975-ben. E munkálatok eredményeként 1982-ben szaklevéltár alakult a Miskolci Egyetemen, majd 1983-ban ugyanezt a rangot kapta meg a régóta létező ELTE Levéltára, 1984-ben pedig a Soproni Egyetemen jött létre miniszteri jóváhagyással egyetemi levéltár. A hetvenes évek második felében és a nyolcvanas években több más egyetemen is újabb levéltár-alapítási munkák kezdődtek, amelyek eredményeként 1986-ban az Állatorvos tudományi Egyetem, 1987-ben pedig a keszthelyi Agrártudományi Egyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gyűjteménye kapta meg a szaklevéltári jogállást. A rendszer váltás előtt tehát hivatalosan hat egyetemi levéltár létezett Magyarországon. 82 83
