Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Hadtörténelmi Levéltár (Farkas Gyöngyi)
FARKAS Gyöngyi Hadtörténelmi Levéltár A magyar katonai levéltár felállítása csak az első világháború végén az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után létrejött független Magyarországon valósult meg 1918 novemberében. A magyar nemzet régi óhaja volt egy magyar katonai levéltár és múzeum felállítása, mivel a Habsburg Birodalomhoz való tartozásunk négy évszázada alatt az ország életére vonatkozó legfontosabb döntések Bécsben születtek, és ezek iratai is ott maradtak. A magyar katonai múlt, a magyar hadtörténelem írásos és tárgyi emlékeit is Bécsben őrizték. Felállítása után a Magyar Országos Levéltár épületében elhelyezett intézményünk több részlegre tagolódott. A magyar hadtörténelem írásos, valamint térképészeti dokumentumait gyűjtő és rendező gyűjteményi osztályból, az ezeket az iratokat feldolgozó hadtörténészeket foglalkoztató feldolgozó osztályból, az elkészült műveket közzétevő katonai és hadtörténelmi szakfolyóiratok szerkesztőségéből, valamint az ezeket kiszolgáló könyvtárból álló, 1922-től M. Kir. Hadtörténelmi Levéltárnak, 1930-tól pedig M. Kir. Hadilevéltárnak nevezett intézmény élén egy főigazgató állt. A II. világháború nagy pusztítást végzett gyűjteményünkben. A megmaradt dokumentumokat átszállították az intézménynek ma is helyet adó Kapisztrán téri Nándor Laktanya épületébe. A romos épület helyreállítása, az országban szétszórt katonai iratok begyűjtése és többszöri átszervezés után a gyakorlati munka 1950-ben indult meg. A Hadtörténelmi Levéltárat az 1995. évi LXVL, ún. levéltári törvény szakfeladatokat ellátó közlevéltárrá nyilvánította, amelynek hatóköre az egész országra kiterjed. A Hadtörténelmi Levéltár illetékességi köre szaklevéltárként a Honvédelmi Minisztérium és a HM Honvéd Vezérkar, valamint ezek közvetlen felügyelete és irányítása alá tartozó katonai szervezetek, továbbá mindezek jogelődei működése során keletkezett történeti értékű dokumentumokra terjed ki. Ezenkívül gyűjti a magyar hadtörténelemmel kapcsolatos maradandó értékű magániratokat. A Hadtörténelmi Levéltár tudományos kutatóhelyként feldolgozza, és a nyilvánosság elé tárja az őrizetében lévő hadtörténelmi értékű anyagot. Farkas Gyöngyi ■ Hadtör A levéltár tudományos és közgyűjteményi tevékenysége mellett fontos közhivatali funkciókat is ellát, katonai szolgálattal kapcsolatos igazolásokat ad ki. Folyamatosan átveszi — a Központi Irattár közvetítésével — a katonai szervek levéltári megőrzésre kijelölt iratait. Jelenleg Hadtörténelmi Levéltár néven önálló igazgatóságként a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum elnevezésű közgyűjteményi, tudományos katonai intézmény része. A levéltár dolgozóinak száma 12 fő, szervezetéhez tartozik a Központi Irattár, a Hadtörténelmi Térképtár és a Bécsi Kirendeltség. A Központi Irattár a Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és jogelődei, ezek katonai szervei, szervezetei által készített vagy kezelt iratok és adathordozók gyűjtésére, továbbá a már nem hadköteles tartalékosok személyi anyag-gyűjtőinek, illetve a második világháborús veszteségek nyilvántartására, kezelésére és megőrzésére szolgáló, valamint az elhunyt katonákkal, sírjaikkal és emlékhelyeikkel kapcsolatos kegyeleti tevékenységhez szükséges történelmi értékű adatokat kezelő közgyűjtemény. A Központi Irattár egyik legfontosabb tevékenysége a katonai szolgálattal kapcsolatos igazolások kiadása az őrizetében lévő dokumentumok alapján. A Hadtörténeti Térképtár országos és nemzetközi szinten gyűjti a hadtudomány, különösen a hadtörténelem műveléséhez szükséges térképeket, légi felvételeket, valamint térképészeti szakirodalmat. Ezeket megőrzi, feldolgozza, és róluk folyamatos tájékoztatást nyújt. 76 A HM HIM mai épülete a II. világháború végén
