Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (Cseh Gergő Bendegúz)
CSEH Gergő Bendegúz z Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Az intézmény Az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát a 2003. évi III. törvény hozta létre a Történeti Hivatal jogutódjaként. Az intézmény az 1995. évi LXVL, ún. levéltári törvényben nevesített állami szaklevéltár, amelynek működését az Országgyűlés elnöke felügyeli. A levéltár alapvető feladatai a) Az iratokban szereplő személyek információs kárpótlása, vagyis az állampolgári betekintés biztosítása. b) Az iratanyagban való kutatás lehetőségének biztosítása. c) Az iratok levéltári szakmai követelmények szerinti őrzése, kezelése, rendezése, illetve feldolgozása, továbbá az egyéb kutatóhelyeken fellelhető állambiztonsági vonatkozású iratanyag feltárása, publikálása. d) Részvétel az 1944 és 1990 közötti hatalmi intézményrendszer szervezetét, működését vizsgáló legújabb kori történettudományi kutatásokban. Iratok a Történeti Levéltárban A Történeti Levéltár őrzi és kezeli az 1944. december 21. és 1990. február 14. között államvédelmi/állambiztonsági tevékenységet végzett magyar hatóságok működésével összefüggésben keletkezett iratokat. Legismertebb ezen szervek közül az 1940-es évek második felében a Magyar Allamrendőrség Államvédelmi Osztálya (elhíresült nevén az ÁVO), illetve az 1950-es évek első felében az Államvédelmi Hatóság, az ÁVH. Az 1956-os forradalom után, a Kádár-korszak kezdetén a Politikai Nyomozó Főosztály volt a megtorlás kulcs fontosságú nyomozó szerve, később pedig — a rendszer összeomlásáig — a Belügyminisztérium III. (Allambiztonsági) Főcsoportfőnöksége, ezen belül pedig a III/III-as Csoportfőnökség, amelynek elsődleges feladata az ún. „belső reakció”, vagyis a rendszer politikai ellenzékének felderítése és üldözése volt. A fentieken túlmenően az államszocialista korszak polgári és katonai hírszerzésének, illetve elhárításának fennmaradt iratanyaga is a levéltár illetékességébe tartozik. Az ÁBTL iratanyaga történeti, időrendi és szervtipológiai alapon kialakított szekciókra oszlik. Az egyes szekciók fondokra, azokon belül állagokra, esetenként sorozatokra tagolódnak. Az iratanyag legfontosabb adatait a levéltár fond- és állagjegyzéke tartalmazza, amely hozzáférhető mind az intézmény kutató termében, mind pedig a levéltár internetes honlapján ( www.abtl.hu ). A proveniencia alapján a levéltári rendszer első nagyobb irategyüttesébe (1. szekció) kerültek a korszak államvédelmi, állambiztonsági hatóságainak szervezetével, működésével kapcsolatos iratok. Itt található meg az 1956 előtti államvédelem (pl. ÁVO, ÁVH) töredékes anyaga, az 1956-os forradalom leverését követő megtorlásokban fontos szerepet játszó Politikai Nyomozó Főosztály működését reprezentáló iratok, vagy a III. főcsoportfőnökség szervezeti egységeinek a működéséről képet adó, a levéltárnak átadott iratanyag. Ide soroltuk a már kezelésünkbe került katonai biztonsági és elhárítási dokumentum-együtteseket is. A következő nagyobb irategyüttesbe (2. szekció) azok az iratok kerültek, amelyek több különböző szervezeti egységhez is kapcsolódnak, illetve amelyeket több szervezeti egység hozott létre. Ilyenek például az operatív és hálózati nyilvántartások, az internálási iratok, a különböző belügyi információs jelentések, vagy az egykori nyílt és szigorúan titkos állományú állambiztonsági tisztek személyi anyagai. A levéltárban őrzött összes iratanyag mintegy kétharmadát a hálózati, operatív és vizsgálati iratok teszik ki (3. szekció). Itt találhatók az államvédelem, állambiztonság által készített különböző típusú — beszervezési-, munka-, operatív-, vizsgálati, kutató-, rezidentúra- stb. — dossziék. A következő nagyobb iratcsoportban (4. szekció) az állambiztonsági munkához kapcsolódó különböző gyűjteményes iratsorozatokat alakítottunk ki. Ilyen sorozat például az állambiztonsági szervek által egykoron használt háttéranyagok (könyvek, kéziratok, tanulmányok, folyóiratok), a parancsgyűjtemény, az állambiztonsági oktatófilmek vagy a levéltárba került személyi irathagyatékok, letétek és ajándékok. A levéltár gyűjtőköre az 1990 előtt keletkezett iratokra terjed ki, ez alól csak az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott ún. átvilágító bizottság iratai képeznek kivételt. Ez az iratsorozat a levéltárban önálló egységet képez (5. szekció). úó Bendegúz ■ ÁBTL 70 71
