Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések

Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Budapest Főváros Levéltára (Torna Katalin)

Gazdasági élet A főváros gazdasági életére, iparára, kereskedelmére és közlekedésére vo­natkozólag fontos információkkal szolgálnak a 18. századtól kezdve 1872-ig fennállott céhek, továbbá a 47 szakma szerinti ipartestület iratai. A kisipari üzemek, kiskereskedések adatai elsősorban az elöljárósági iratokból és az ipar­lajstromokból rekonstruálhatók. Jelentős forráscsoportot képeznek az ipari, a kereskedelmi vállalatok, a bankok és takarékpénztárak, valamint a termelő, értékesítő és szolgáltató szövetkezetek fondjai, valamint a főváros vállalatainak, üzemeinek iratanyaga. A főváros pénz- és hitelintézeteket is létrehozott. Oktatás, kultúra, sajtó, egyesületek A főváros által fenntartott községi iskolák iratanyagát is levéltárunk őrzi, emel­lett nagy számban őrizzük állami, felekezeti, társulati és magániskolák iratait is. A kulturális életre vonatkozó iratok legtetemesebb hányadát a fővárosi törvényhatóság kulturális politikáját és tevékenységét, valamint a főváros által fenntartott intézmények működését tükröző dokumentumok teszik ki. A levéltár kiemelkedő forrása a fővárosi sajtó múltjának is. A sajtó történeti források fontos csoportját a bírósági és ügyészségi sajtóperes és sajtófel­ügyeleti iratok jelentik. Pesten és Budán már a 18. század elejétől kezdve alakultak különböző egy­házi, hitbuzgalmi, temetkezési egyletek, majd a 19. század első felében sorra jöttek létre az irodalmi, politikai, önsegélyező egyesületek. A budapesti egye­sületek alapszabályainak gyűjteménye az 1945. évi ostrom idején elpusztult, így külön gyűjteményként csak az 1945—1950 között működött egyletek nyil­vántartása és alapszabályai maradtak fenn. Családi és személyi fondok A zömmel 19. és 20. századi családi és személyi fondok nagyobb része letét, ajándék és vásárlás útján került, illetve kerül folyamatosan a levéltár őrizetébe. Fotótár A gyűjtemény alapvető célja Budapest arculatváltozásának követése és doku­mentálása. Ezek sorában jelentős a 34.000 fekete-fehér felvételből és filmnega­­tívból, valamint 1600 digitális felvételből álló városfotó sorozat (1990—2002). Katalin ■ Budapest Főváros Let Pest-Buda Duna parti részének áttekintő I A Szent István Bazilika homlokzata térképe, 1828 körül | Ybl Miklós terve 66

Next

/
Thumbnails
Contents