Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Városi Levéltárak (Bana József) - Vác Város Levéltára
Vác Város Levéltára Vác város levéltári anyagát korábban a Pest Megyei Levéltár őrizte, amelynek 1978 és 2004 között Vácott önálló területi osztálya működött. Vác Város Levéltárát 2004. október 1-jén alapította meg Vác város képviselő-testülete, és 2006 szeptemberében avatták fel a levéltár új épületét a múzeum egykori épületében. Az öt munkatárssal működő, korszerűen berendezett, kutatóteremmel, digitalizáló műhellyel és klimatizált raktárakkal rendelkező intézmény immár tíz éve szolgálja a város polgárságát. Vác Város Levéltárának illetékessége Vác város közigazgatási területére terjed ki. Az intézményben őrzött iratok terjedelme 1100 iratfolyóméter. A levéltár közép- és törökkori levéltári iratanyaga 1709-ben elpusztult. Az 1741-ben földesurai által kettéosztott, külön tanáccsal rendelkező városok, Püspökvác jegyzőkönyvei csak 1741-től, Káptalanvácé 1770-től maradtak ránk. A megosztás előtti időszakból alig maradt fenn irat. Püspökvác irataiban őrződött meg az 1712 és 1770 között önálló, református vallású Kisvác jobbágyközség néhány iratdarabja is. A tanintézetek iratai között találhatjuk a Kegyes Tanítórendiek Gimnáziumának és a Siketnémák Váci M. Kir. Országos Intézetének iratait. Fennmaradt 15 céh töredékes iratanyaga, valamint az ipartársulatok, az ipartestület és a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ) helyi képviseletének iratai. Több közéleti, gazdasági, kulturális, szórakoztató és sport céllal megalakult egyesület iratanyagát is őrzi a levéltár. A 20. század közepén végrehajtott államosítás előtt tevékenykedett vállalatok, gyárak, takarékpénztárak és szövetkezetek egy részének fondjai is megtalálhatók. Ezek közül is érdemes kiemelni a nevesebb szövő- és kötőgyár, valamint az országban egyedinek számító Kodak Ltd. Váci Gyárának iratait. Vác Város Levéltára letétként őrzi a Váci Püspöki Gazdasági Levéltár 230 iratfolyóméteres, 1293 és 1944 között keletkezett iratanyagát. A váci püspökség hatalmas területén 1848-ig egyházi tizedet szedő, több megyében fekvő birtokain 1848-ig a földesúri jogait gyakorló és 1945-ig gazdálkodó uradalom iratanyaga elsőrendű történeti forrás. A családok és személyek iratai gyűjtés, ajándékozás útján kerültek őrizetünkbe. A gyűjteményes fondok közül említésre méltó az 1556 darabból álló térképgyűjtemény, a tervtár, az 1708-tól napjainkig keletkezett várostörténeti iratok gyűjteménye, a közel 180 ezer felvételt tartalmazó mikrofilmállomány, a több ezer darabból álló fényképgyűjtemény és a digitális adathordozók — hang- és képfelvételek — gyűjteménye. Bana József ■ Városi Levéltárak A szocialista korból több, mára megszűnt vállalat — például a Forte Fotokémiai Ipari Vállalat, a Dunai Hajógyár, a Senior Váci Kötöttárugyár — iratait is átvettük. Vác Város Önkormányzatának rendszerváltozás utáni iratai 1997-tel bezárólag kerültek levéltári őrizetbe. A levéltári feldolgozó és kutatómunkát 11 ezer kötetes szakkönyvtár segíti. A levéltár kutatótermében hat kutatói férőhely van, és ma már három számítógépes munkaállomás és egy mikrofilmolvasó áll a kutatók rendelkezésére. A leggyakrabban kutatott iratok — felekezeti anyakönyvek, feudális és polgári kori testületi jegyzőkönyvek, a püspöki uradalom tiszti ülési jegyzőkönyvei stb. — elektronikus formában, számítógépen olvashatók. A levéltár tudományos munkájának eredményét két sorozatban publikálja. A Váci Történelmi Tárban eddig hét, a Limes — Váci levéltári füzetek sorozatban két kötet jelent meg. Néhány egyedi kötet megjelentetésében is közreműködött a levéltár. Irodalom Horváth J. András, A városi levéltárak, in: Bana József [szerk.], Magyarországi Levéltárak, Budapest, 2004. 81—90. www. albaarchivum. hu Vác 1860-ban, Ludwig Rohbock metszete 58
