Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Rácz György)
jelölt állagokat, részben a Tör vény előkészítő osztály, a Büntető és kegyelmi ügyek osztálya, a Népbírósági osztály és a Bírósági főosztály állagait kutatják a legintenzívebben. A Népjóléti Minisztérium (1945—1951), illetve az ennek jogutódjaként létrehozott Egészségügyi Minisztérium (1945—1987) a társadalombiztosítás, szociálpolitika, egészségügyi igazgatás kérdéseivel foglalkozott. A köz- és felsőoktatás, a tudomány- és művészetpolitika valamint a közművelődés irányítása és felügyelete kezdetben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium feladata volt. Ennek 1949-51-ben történt megszüntetése után a főhatóság gyakori átszervezése, összevonása és szétválása következtében létrejött jogutódok működése során terjedelmes és fontos iratanyag keletkezett. A Pénzügyminisztérium anyaga kiemelt jelentőségű, mert a kormányzati munka minden részének volt pénzügyi vonatkozása. A magyar gazdaságirányítás, a párt- és kormányzati döntések végrehajtásának fontos tényezői az egyes gazdasági ágazatokat irányító minisztériumok. A jogszolgáltatás felsőbb szerveinek (XX. fondfőcsoport) iratai közül kiemelendő a Kúria (1945—1949) mint legfelső bírói fórum, valamint a Népbíróságok Országos Tanácsa (1945—1950) és a Nép főügyészség (1945—1950) iratanyaga. Ezek megszüntetése után jött létre a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága (1949—), amelynek Büntető és Polgári Kollégiuma jogerős döntéseket hozott a fellebbezés folytán eléje került ügyekben. Részben e döntéseivel, részben pedig elvi jellegű állás foglalásaival (Elvi ügyek, Elnöki osztály) befolyásolta és irányította az egész bírói szervezet működését. Ugyanebben a fondfőcsoportban található az 1953 óta működő Legfőbb Ügyészség iratanyaga is. Intézetek, Intézmények (XXVI. fondfőcsoport) szintén ágazati besorolás szerinti sorába tartoznak megszűnt és ma is működő kutatóintézetek fondjai mellett a tömegkommunikáció különböző intézményei: Magyar Közvéleménykutató Intézet, Magyar Rádió és Televízió, Magyar Távirati Iroda. Itt találhatók a kiemelkedő jelentőségű egészségügyi, művészeti és közművelődési intézmények iratanyagai is. Testületek, Egyesületek (XXVII. és XXVIII. fondfőcsoport) iratanyaga már jelentős 1990 után keletkezett fondokat is tartalmaz (pl. Magyar Újságírók Országos Szövetsége) a főként gazdasági vonatkozású 1990 előtti fondok (pl. Termelő szövetkéz éti Tanács) mellett. Külön ki kell emelnünk a Központi Statisztikai Hivatal 2007 végével jogszabállyal megszüntetett levéltárát, amely az Országos Levéltárban nyert el-A Ratio Educationis részlete 28
