Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
A megyék nevének, székhelyének és területének változása következtében tett levéltárvédelmi intézkedések. • 1949.12.20 1950.01.11 1950.02.07 1950.02.09 1950.02.20 1950.02.23 1950.03.06 1950.03.11 1950.03.14 [LOF sz. n. = MOL XIX-I-17-3-1950<CR>1610-2-III/1950.II/1. = MOL XIX-I-17-3-1950]
nieiyzeteu, naxiexu » IOÍCIBOOUU JH.J. UOO UOCIUVÍJ-V.V. O. — ^...... „C ,^ ^ ágazatába osztották be* II. Részeletia javaslatok. Az egyes megyék levéltárával kapcsolatban a következőket javaso lom; 1./ Békés megyében a levéltár a régi megyeszékhelyen, Gyulán van. Iratanyagának terjedelme 1200 állványméter, azaz kb. 12 waggon. Ennek az iratanyagnak az elhelyezésére az uj megye szélhelyén, Békéscsabán jelenleg nincs hely és kilátás sincs arra, hogy a közeljövőben ily hely rendelkezésre állhatna. A levéltár tehát ezidőszerint Gyuláról el nem költöztethető. A levéltárra a következő sürgős feladatok várnak: A megyéhez csatolt területekre vonatkőző iratok átvétele Csanád, Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye levéltárátől. A közigazgatási számrendszer bevezetése következtében az 1944 ér végéig terjedő alispáni irattári anyag levélte ri kezeléseba valő átvétele, A levéltári ügy országos rendezése folytán a levéltár teljes anyagának leltározása a közeljövőben kiadandó utasitás szerint. A Csanád, 3ihar és Jásznagykun-Szolnok megye levéltárától átveendő iratok Békésosabán hely hiányában nem helyezhetők el, Igy ezeket is Gyulán kell a levéltárban elhelyezni, őriíni és kezelni, A központi alispáni irattár szintén nem helyezhető el -Békéscsabán, tehát azt is Gyulán kell levéltári kezeiéseb venni. Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy Békés megye levéltára maradjon Gyulán, jelenlegi tárolási helyén. Ezzel kaposolathan kérem utasítani a megye alispánját, hogy a megye főlevéltárnokat mindaddig, mig a levéltár anyagának Gyuláról való elköltöztetése meg nem történhetik, állandó jelleggel hagyja Gyulán, a szükséges levéltári munkák elvégzésére. Kérem egyben a megye alispánját arra is utasítani, hogy a Gyulán maradó levéltárhoz osszon be egy az iratkezelászban kellí gyakorlattal rendelkező kezelőtisztet és egy hivatalsegédet. Javaslatomat az alábbiakkal okolom meg: Békés megye levéltára egymagában is nagy iratanyaggal rendelkezik. Ez az iratanyag az iratátvétellel még csak szaporodik. Az alispáni irattár iratanyag-* ii levél tárlaxkaxitix kezelésbe kerül. Mindennek az iratanyagnak a kezelése, valamint a levéltári leltár készítése akkora feladatot ró a levéltárra-j hogy ez a körülmény egymagában ia lehetetlenné teszi a levéltár bezárását és azt, hogy a f<5levéltárnok az uj megye székhelyén nyerjen beosztást és csak időnként egy-két napra keresse fel a levéltárt nem is beszélve aíról, hogy a tudományos kutatás lehetősége is csak a főlevéltáros otttartázkodási idejére szorítkozhatnék s ez elégtelen. Szenkivül a megye alispánja a levéltártól távol levő fólevéltárnokot nem tudja szakmájában foflalkoztatni, már pedig a tudomány érdekeivel ellenkezik, hogy a levéltári szakembert szakmunkájától elvonják) különösen most, amikor amúgy is kevés a szakképesítéssel rendelkező levéltári dolgozó éa ennek a kevés szakképesítéssel biró dolgozónak más munkatéren való foglalkoztatása a történettudomány ötéves tervmunkáját és ezzel ideológiai hátramaradottságu történeti téren való leküzdését veszélyeztetné. 2/ Borsod-Zemplén megye székhelyén, Miskolcon három levéltár elhelyezéséről és kezelésérői kell gondoskodni: a régi Borsod megyei levéltárról, amely jelenleg is Miskolcon van, a Szikszón lévő Abauj megpi gyei levéltárról és a Sátoraljaújhelyen levő Zemplén megyei levéltár* rol. Az abaujmegyei levéltár elhelyezésének kérdése megoldható, mert iratanyaga nem nagy terjedelmű, mintegy 150 állványméter azaz másfél waggon. Az abaujmegyei főlevéltárnok máris megkapta a szóbeli rendelkezést a levéltári anyag átköltöztetésének az előkészítésére. Az előkészület folyamatban is van.
