Irányító és ellenőrző szervezetek

Gyenesei József: A magyar levéltári szervezet 1956-ban. • 2006. [LSZ 2006/3. 16-24. p.]

ber 23-a utáni események okozták. Az összefoglalókból az is kiderül, hogy a vidéki levéltárak dolgozóinak többsége nem értett egyet az Országos Levéltár decentralizációt követelő memorandumával, ugyanis szerintük a levéltárak további fejlődését a LOK fennmaradása garantálná.

32 Egy 1957-es jelentésben pedig arról olvashatunk, hogy az Országos Levéltár épületének helyreállítása is megkezdődött, de a rendelkezésre álló másfél millió forint már előzetesen sem bizonyult elegendőnek, ezért a hiányzó összeg biztosítását az Országos Tervhivataltól kellett kérni. Az iratanyagot ért hatalmas mértékű károsodás pedig halaszthatatlanná tette egy korszerű iratrestauráló műhely megszervezését, amelynek felszerelését jugoszláv levéltárosok egy nagy értékű géppel segítették.34 Az 1956-os év a magyar levéltárügy történetében is fordulópontot jelentett. Elsősorban azonban nem a forradalom miatt. Bár az állami levéltári szervezet a hatvanas évek végéig fenn maradt, az államigazgatás központi szerveinek átszervezése azonban már 1956 utolsó hónapjaiban elkezdődött. Ennek eredményeként az 1957 tavaszán megszűnt LOK szerepét az illetékes minisztérium alá rendelt Levéltári Osztály vette át. E mellett 1956 után számos olyan változás is történt, melyek valamelyest egyszerűbbé tették a levéltárosok mindennapi munkáját. így nem kellett már értelmetlen „munkafelajánlásokat" tenni és a levéltári területen megszűntek az ötvenes évek elején oly gyakori „selejtezési versenyek", illetve eltűntek a „takarékossági és az újítómozgalmak". Maradt ugyan a tervutasításos rendszer, de a tervezés során a korábbinál nagyobb szerepet kaptak a szakmai szempontok. Ami az 1956 előtti időszak értékelését illeti, elég a magyar levéltárügy 10 évének fejlődési irányairól és eredményeiről készített 1957-es összefoglalót idéznünk. E jelentés az eltelt évtized legfontosabb eredményeiről szólva kiemelte, hogy létrejött a magyar levéltárügy egységes szervezete, a történeti értékű iratok levéltári őrizetbe jutása intézményes biztosítást nyert, valamint komoly lépések történtek az iratok többirányú felhasználásának előkészítésre. Ez utóbbi, nem túl konkrét és a kor sablonos szófordulatait használó kijelentés egyben azt is jelzi, hogy a magyar levéltárügy 1956 után „felnőtt korba" léphetett. 32 MOL LOK. 86401-2 LOK vizsgálatok 1955-56. Itt feltehetően arról az 1956. szeptember 27-én összeállított dokumentumról van szó, amely az Országos Levéltár pártaktíváján megvitatott úgynevezett értelmiségi határozat nyomán született. A Központi Vezetőség Tudományos, Kulturális és Köznevelési Osztálya részére készült feljegyzés követelései között szerepelt a levéltárügy vezetésének demokratizálása és a LOK átszervezése is. Vö. LAKOS JÁNOS: A Magyar Országos Levéltár története. Budapest, 2006. 343-344. 33 MOL XIX-I-3-a. 31-023-2/1957. 14 MOL LOK 13-02-01/9/1957. 35 MOLLOK 13-02-0l/[sz.n.]/1957. 23