Irányító és ellenőrző szervezetek

Gyenesei József: A magyar levéltári szervezet 1956-ban. • 2006. [LSZ 2006/3. 16-24. p.]

állta utáni bizonytalanság. [...] Az előző évek fáradalmaihoz nem hasonlítható az 1956. év [...] A forradalom izgalmakkal teli időszaka sem használt az eredményeknek. " A beérkezett jelentések alapján a LOK központjában a forradalom leverését — vagy ahogy a közreadott hivatalos tájékoztatóban olvasható: az 1956. október végi eseményeket — követően sor került a veszteségek számbavételére. A közlemény örömmel számolt be arról, hogy sem az állami levéltárak, sem a LOK dolgozói nem sérültek meg a harcok során." A dologi kár azonban annál jelentősebb volt. A megyeszékhelyeken működő levéltárak épületei közül a Veszprémi Állami Levéltár irodahelyisége és a Székesfehérvári Állami Levéltár egyik raktárhelyisége rongálódott meg, de az iratanyag mindkét helyen sértetlen maradt (Veszprémben a javítási munkálatok elvégzése és az azt követő takarítás 6 hetet vett igénybe). Komolyabb károk keletkeztek viszont sok szerv irattári anyagában. így például jelentős iratpusztulást jelentettek a pápai és keszthelyi járásból, valamint a Csongrád megyei Sándorfal várói és Domaszékről. Az 1956-os forradalom idején általában anyakönyvek, begyűjtési valamint káderiratok semmisültek meg. „Ennek káros hatását sokáig fogja érezni a napi ügyintézés a jövő történetírása számára, viszont végleg elvesztek. "- állapította meg egy 1957-es jelentés. A budapesti levéltárak közül csak az Országos Levéltárat érte sérülés, amelynek épületét a november 6-án becsapódott tüzérségi lövedékek igen súlyosan megrongálták.

29 Az épület nyugati szárnya a második emelttől felfelé teljesen kiégett, a homlokfal és a födémrész leomlott, a vasbeton tartóoszlopok meghajlottak. A homlokzattal szomszédos főfal meglazult és mintegy 6-15 cm távolságra elmozdult az épület többi részétől. A kutatóterem használhatatlanná vált, az ablakok jelentős része betört. Az így keletkezett kár értéke elérte a 4 millió forintot. Az Íratok 25-30%-át, közel 9 ezer méternyi anyagot a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem lehetett megmenteni a pusztulástól. Az I. kivételével, valamennyi osztály iratanyagában károk keletkeztek. A népi demokratikus csoport összes irata megsemmisült. Ezen túlmenően mennyiségileg a II. osztály iratállományát érte a legsúlyosabb veszteség. A tűz martalékévá lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium anyagának jelentős része. Az igazságszolgáltatás szervei közül az abszolutizmus kori bíróságok periratait érte a legnagyobb csapás. Az iratpusztulás érintette az Eperjesi tábla, a Kúria és a Szabadalmi Bíróság fondjait is. A családi anyagok közül a magyaróvári Habsburg, a Koburg, a Windischgratz, a Khuen-Héderváry, a Zichy, a berkeszi Vay és a Hódossy család levéltárai károsodtak. A Budapesti Tudományegyetem begyűjtött iratai is megégtek. A LOK területi referensei 1956 végéig rendkívüli ellenőrző kiszállásaik során az ország valamennyi levéltárába eljutottak. Rövid beszámolóikból kitűnik, hogy az intézményekben rendben folyt a munka, a tervben történt esetleges lemaradásokat nem az októ-26 Uo.: 41-42. 27 MOL LOK 86401-1-13/1956. LOK sz. 2S MOL LOK 13-02-01/9/1957. 29 Erről bővebben

KOMJÁTHY MIKLÓS: Tűzvész az Országos Levéltárban. Levéltári Híradó, 6. évf. (1956) 4. sz. 3-6. LAKOS JÁNOS: Ismeretlen dokumentumok az Országos Levéltár 1956. novemberi égéséről. Levéltári Közlemények, 67. évf. (1996) 135-153. 30 MOLXLX-I-3-a Népművelési Minisztérium általános iratai, 31-023-2/1957. 31 MOL LOK 86401-1-13/1956. LOK sz.; Az

Országos Levéltár alaplcltározott anyagában 1956. november 6-8-án bekövetkezett károk jegyzéke. Levéltári Híradó, 7. évf. (1957) 1-2. sz. 8-23. LAKOS JÁNOS: 1956. november 6. A tűzvész során keletkezett iratvesztcség kiegészítő jegyzéke. Levéltári Szemle, 46. évf. (1996) 4. sz. 3-14. 22