Irányító és ellenőrző szervezetek

Borsa Iván: A magyar levéltárügy új főfelügyeleti hatósága. • 1956. [LH 1956/1. 3-5. p.]

~ lÖRVÉNYEftEJO REND£LÉTE a Levéltárak Országos Központja felügyeletének rendezéséről 1 § A Levéltárak Országos Központja felett a felügyeletet, valamint az eddigi jogszabályok szerint az oktatásügyi miniszternek a levéltárüggyel kapcsolatos jogkörét a Minisztertanács gyakorolja. 2, § (-1) A jelen törvényerejű rendelet 4956. január 1. napján lép hatályba. Hatálybalépésével a levéltárakról szóló 4950. évi 29." ssámu törvényerejű rendelet a fentieknek megíelelöen módosul. (2) E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik-DOBI ISTVÁN S.te, DARABOS IVÁN s°K a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke titkára Borsa Iván : A MAGYAR LEVÉLTÁRÜGY UJ FŐFELÜGYÉLETIJÁTÓSAOA 1955. november 9-én uj levéltári vonatkozású törvényerejű rendelet jelent meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által kibocsátott 32. számú törvényerejű rendelet arról intézkedik, hogy a Levéltárak Országos Közponlja fölött gyakorolt felügyeletet 1956. január 1-i hatállyal az Oktatásügyi Minisztériumtól a Minisztertanács veszi át Ez az intézkedés mintegy három éves átmeneti tisztázatlan állapotot szűntetett meg. Amikor az 1950. évi 29. sz. törvényerejű rendelet központosította a magyar levéltárügyet és irányítására - mint szakigazgatási hatóságot - létrehozta a Levéitárak Országos Központját, ezt az akkori Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá rendelte. Ez időben ugyanis a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nemcsak vallási és oktatás, ügyekkel foglalkozott, hanem felügyeleti hatósága volt az ország legtöbb tudományos kutató intézetének, könyvtárának, valamint a központosított múzeum és levéitárügynek is. 1949 előtt e minisztérium fogta össze a kulturális élet minden területét, s csak a Népművelési Minisztérium megszervezése és a Magyar Tudományos Akadémia újjászervezése indította el azt a folyamatot, amely hivatva volt a sokrétű feladattal túlterhelt régi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumból kizáró'ag oktatási kérdésekkel ícglalkozó minisztériumot szervezni E folyamat 4953 elején lényegében befejeződött, s csupán egy-két tudományos intézmény - köztük a levéltárügy -- maradt az akkori Felsőoktatási, később Oktatásügyi Minisztérium kötelékében. Minthogy ezek az intézmények nem voltak oktatási jellegűek, szükségszerűen következett, hogy a minisztérium főhatósága alatt való maradásuk sem a minisztérium, sem maguk az intézmények szempontjából nem volt. kívánatos. A levéltárak uj fő felügyeleti hatóságának kijelölését azonban megnehezítette a levéltárak, egyrészt a tudomány, másrészt az államigazgatás felé forduló J^nus-arcusága, A felszabadulás óta eltelt évek tapasztalatai alapján egyre szükségesebbnek látszott ugyanis, hogy a szorosabban veit tudományos és tudományt segítő feladatok mellett a levéltári anyag után-8