Irányító és ellenőrző szervezetek

Lakos János: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2010. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól. LSZ 61. (2011) 1.

Lakos Ján os Megyei Levéltárban, Győr Megyei Jogú Város Levéltárában, Vác Város Levéltárában, négy egyetemi levéltárban, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának Levéltárában és az újonnan létrejött Magyar Országos Közjegyzői Kamara Levéltára Közjegyzői Levéltár I.ben. I. Közlevéltárak 1. A levéltári honlapok vizsgálata A honlapok vizsgálata annak megállapítására irányult, hogy a honlapi tartalom milyen mértékben és minőségben könnyíti meg a kutatók és ügyfelek levéltárhasználatát. a) A honlapok elterjedtsége A vizsgált 44 közlevéltár közül 43 rendelkezett önálló honlappal vagy megjelenéssel (részhonlappal) más intézmény honlapján. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Levéltárának a vizsgálat idején még nem volt internetes megjelenése, de már folyt a honlap előkészítő munka. Önálló honlapja volt Budapest Főváros Levéltárának, valamennyi megyei és települési önkormányzati levéltárnak, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltárnak, négy egyetemi levéltárnak (ELTE, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem). Honlap-résszel rendelkezett a Hadtörténelmi Levéltár, kilenc egyetemi levéltár és az MTA Levéltára. (A Nyugat-Magyarországi Egyetem Központi Levéltárának honlapját a fejlesztési munkák miatt nem lehetett vizsgálni.) b) A kutatók és ügyfelek általános tájékoztatására szolgáló tartalmak A közlevéltárak túlnyomó részében a honlapok megfelelő tájékoztatást adtak a kapcsolatfelvételi lehetőségekről, a kutató- és az ügyfélszolgálat nyitva tartásáról, a másolási és egyéb szolgáltatásokról, ezek díjszabásáról. Az intézmények zöme közzétett rövid tájékoztatót az általa őrzött levéltári anyagról. Több levéltár honlapján találkozhattunk tematikus összefoglalókkal is (pl. a családtörténet vagy a zsidóüldözések kutatása esetén használható forrásanyagokról). Szinte valamennyi helyen szerepelt a honlapon rövid tájékoztató a kutatási szabályoktól, amit gyakran a kutatótermi szabályzat közlése egészített ki. Ezekben a tájékoztatókban több levéltár jogszabály-ellenes kitételeket használt: pl. a kutatás engedélyezéséről, kutatási engedélyről, adott esetben az ország összes levéltárából való kitiltás szankcióról, vagy olyan személyes adatok megköveteléséről olvashattunk, amelyek közlésére a kutató nem kötelezhető. Nyilván figyelmetlenségről volt szó ezekben az esetekben, mert legtöbbször a kutatótermi szabályzat megfogalmazásai jogszerűek. Problémákkal találkoztunk az ügyfeleknek szóló tájékoztatókban is. A levéltárak többségében ugyanis olyan honlapi tartalom volt, amelyben még nem érvényesültek a hatályos illetéktörvény (1990. évi XCIII. tv.) előírásai. Aggályosnak tartható az, hogy néhány levéltár — a jogszabályi megalapozottság hiánya ellenére — sürgősségi díjakat kér ügyfeleitől az előírásosnál rövidebb elintézési határidőért. A jelzett hibák kijavításának szükségességére felhívtuk az illető levéltárak figyelmét. 59