Irányító és ellenőrző szervezetek

Lakos János: Jelentés a levéltári szakfelügyelet 2007. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól. • 2008. [LSZ 2008/1. 65-75. p.]

ebből is, hogy a létszámgyarapodás minimális és csökkenő nagyságú volt. Egyértelműbb a negatív tendencia, ha hozzátesszük, hogy a levéltári anyag mennyisége 2000 és 2006 között 250.505 fm-ről 275.535 fm-re, tehát 9,9 %-kal gyarapodott. 2000 és 2007 között 15 intézményben (ebből 7 általános levéltár) növekedett, 17-ben (ebből 10 általános levéltár) csökkent, 10-ben (ebből 4 általános levéltár) stagnált a létszám. Számottevően javultak a személyi feltételek а В FL-ben, a Pest Megyei Levéltárban, a Veszprém Megyei Levéltárban, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában és a Semmelweis Egyetem Levéltárában. Vagyis zömmel azokban az intézményekben, ahol új épületet adtak át az elmúlt években. Gyakorlatilag a felsorolt levéltárak (és még egy-két kisebb levéltár) azok, amelyek elégséges létszámmal rendelkeznek a rendeltetésszerű feladatok ellátásához. A többi intézmény létszámhelyzete különböző mértékben romlott, vagy viszonylagosan (a levéltári anyag mennyiségéhez vagy a többletfeladatok belépéséhez képest) romlott. Különösen nyomasztó helyzetűek Baranya, Somogy és Tolna megyék levéltárai, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár. Ezekben az intézményekben különösen a szakalkalmazottak létszáma alacsony, aminek következtében 871-1091 fm levéltári anyag jut egy szakalkalmazottra. (Ez közel duplája az átlagos 540 fm/szakalkalmazott átlagnak!) Külön ki kell emelnem néhány egyetemi levéltár igen sanyarú személyi feltételeit. 0,2-0,5 „fő" személyzettel, heti 0,5-1 napos nyitvatartással eleve nem lehet teljesíteni azt a rendeletben előírt követelményt, hogy a kutatást a hét három munkanapjára elosztva legalább 20 órában biztosítani szükséges. 2004-hez képest romlott a levéltár szakot végzettek levéltáros létszámon belüli aránya: 2000-ben 31,3, 2005 elején 36, 2007-ben pedig 33,6 %-os volt ez az arány. (A 21 általános levéltár közül 5-ben 50 % vagy ennél nagyobb, 3-ban csupán 10 %, l-ben pedig 0 % 2007. III. 31-én.) Restaurátor munkakörben foglalkoztatott alkalmazott 2000-ben 6, 2004-ben és 2007-ben is 9 levéltárban dolgozott összesen 16, 20 és 18 fős létszámmal. A BFL-ben, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Vas megyei levéltárakban van olyan restauráló műhely, ahol legalább két restaurátor dolgozik. Mikrofilmezésre alkalmas személyzet érdemben csak a valamirevaló műhellyel rendelkező В FL-ben és a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltárában van. A fotósok/felvételezők összlétszáma a 2000. évi 15-ről és a 2004. évi 17-ről 2007-re 21 főre emelkedett. Az informatika jelentőségének nagyarányú növekedése miatt fontos a szakképzett számítógépes szakemberek levéltári alkalmazása. Az e kategóriába tartozó kollégák összlétszáma 2000-ben 27, 2004-ben 33, 2007-ben pedig 37 fő volt. Vagyis 37 %-os a növekedés, ami nem lebecsülendő eredmény. (Ezen belül a felsőfokú végzettséggel/képesítéssel rendelkezők száma 11-ről 19-re emelkedett.) Az általános levéltárak közül még 2007-ben sem volt számítógépes szakember Győr-Moson-Sopron megye két levéltárában és a Nógrád Megyei Levéltárban. Az egyes munkaköri kategóriákban foglalkoztatottak arányváltozásait illetően a következő a helyzet: 71