Irányító és ellenőrző szervezetek

Gyenesei József: A magyar levéltári szervezet 1956-ban. • 2006. [LSZ 2006/3. 16-24. p.]

A jegyzet a további megoldandó szakmai kérések közé sorolta a hungarika kutatások mielőbbi újraindítását és a bécsi polgári levéltári delegáció újjáélesztést is. Az utolsó előtti pont az állományvédelem előrelendítése érdekében egy vegyész és mikrobiológus szakemberek tudására támaszkodó, modern műszerekkel és segédanyagokkal felszerelt restauráló műhely berendezését sürgette. Végül ugyanilyen fontos célként jelölte meg a levéltárak korszerű mikrofilm-leolvasó berendezésekkel történő felszerelését. A MOL 200 éves jubileumának megünneplése - a magyar levéltárügy nemzetközi kapcsolatainak felélesztése A már hivatkozott 1950. évi 29. törvényerejű rendelet a LOK kizárólagos feladatává tette a külföldi levéltári szervezetekkel történő kapcsolattartást. Az együttműködés kezdeti formáit 1953-tól a mikrofilm- és kiadványcsere megállapodások, majd 1954-től a viszonossági alapon megszervezett tanulmányutak jelentették. Fontos lépésnek számított, hogy a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa 1955 végén Magyarországot is felvette tagjai közé, valamint ebben az évben kezdődtek meg a bécsi polgári levéltári delegáció újraindítást célzó tárgyalások is. Igazi áttörést azonban ezen a téren az 1956-os év hozott. A LOK a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumának tiszteletére többnapos előadássorozatot szervezett június 12-18. között. A hazai és külföldi szakemberek részvételével megrendezett ünnepi ülésszaknak köszönhetően a vendéglátók és a meghívott nemzetek képviselői a hivatalos érintkezései formák mellett végre személyes kapcsolatot is kialakíthattak egymással. A konferencián részt vettek ófrancia, az albán, a nyugat-német, az osztrák, a bolgár, a lengyel, a román a csehszlovák, a jugoszláv és szovjet levéltári szervezetek delegáltjai. Borsa Iván, a LOK vezetője elnöki megnyitójában ki is emelte a találkozó nemzetközi jellegének fontosságát. Hangsúlyozta, hogy a magyar levéltárak történetében először fordult elő, hogy tíz ország levéltárosai találkoztak Budapesten tapasztalatcsere és annak biztosítása céljából, hogy országaik levéltári forrásanyagát egymás kutatóinak rendelkezésére bocsássák.

17 Az október 23-a utáni események hatása a levéltárakra A forradalom napjaiban a LOK a bizonytalanná, illetve késedelmessé vált telefonos és postai kommunikáció ellenére is próbált legalább közvetett kapcsolatot fenntartani a levéltári szervezet valamennyi egységével és igyekezett azok helyzetéről minél pontosabb információkat szerezni. Elsőként természetesen arról akartak meggyőződni, hogy érte-e sérülés a dolgozókat és károsodott-e az iratanyag vagy a levéltári épület. A központ további kérdései a 16 MANDL SANDORNÉ:

A Levéltárak Országos Központjának nemzetközi kapcsolatai. Levéltári Híradó, 6. cvf. (1956) 1. sz. 56-58. Az osztrák központi levéltárakban őrzött részben magyar vonatkozású iratokban történő kutatások elősegítése érdekében 1926-ban létrehoztak egy polgári és egy katonai delegációt. Utóbbi 1948 végéig működött. 17 IVÁNYI EMMA:

Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 200 éves jubileumáról. Levéltári Közlemények, 27. cvf. (1954) 185. A Magyar Országos Levéltár fennállásának 200. évfordulója alkalmából Budapesten, 1956. június 12-16-án tartott ünnepi ülésszak jegyzökönyve. Levéltári Híradó, 6. évf. (1956) különszám 1-106. 20