Irányító és ellenőrző szervezetek

Lakos János: Jelentés a Levéltári Szakfelügyelet 2000. évi működéséről és ellenőrzési tapasztalatairól. • 2001. [LSZ 2001/1. 75-87. p.]

JELENTÉS A LEVÉLTÁRI SZAKFELÜGYELET 2000. ÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL ÉS ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATAIRÓL* A levéltári szakfelügyelet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által jóváhagyott munkaterv és ellenőrzési szempontok alapján 2000-ben ellenőrizte: a Magyar Országos Levéltár kivételével valamennyi közlevéltárban a szakmai tevékenység feltételeinek meglétét, valamint — az érintett intézményeknél — az 1999. évben feltárt kirívó szakmai hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéseket; 16 nyilvános magánlevéltárban az 1995. évi LXVI. tv. (Ltv.) által előírt követelmények érvényesülését; valamennyi meglátogatott levéltárban az Ltv. rendelkezései értelmében nyújtott céltámogatások felhasználását. Kurrens feladatként elvégeztük a levéltári iratselejtezések ellenőrzését. Erre összesen 9 alkalommal került sor, a minisztérium javaslatunkra minden esetben jóváhagyta a selejtezési jegyzőkönyveket. Mint vezető szakfelügyelő 12 intézményt személyesen is felkerestem, a legtöbb esetben megbeszéléseket folytattam a levéltárfenntartók vezető képviselőivel. A szakfelügyelök az ellenőrzéseikről készített jelentéseket a levéltárvezetők esetleges észrevételeivel együtt eljuttatták a levéltárfenntartókhoz és a vezető szakfelügyelőhöz. A szakfelügyelők jelentései alapján foglalom össze az alábbiakban a 2000. évi ellenőrzések tapasztalatait. I. Közlevéltárak /. A költségvetési feltételek biztosításának színvonala a) Általános levéltárak A szakfelügyelők az intézmények 1995 és 1999 közötti tényleges bevételeit és kiadásait tekintették át. Elsősorban azt vizsgálták, hogy a '90-es években fokozatosan kialakult finanszírozási gyakorlat, valamint az ehhez való alkalmazkodás milyen helyzetet teremtett a levéltárakban a működés és a törvényben előírt szakmai feladatok ellátása szempontjából. 1995 és 1999 között figyelemreméltó változás ment végbe a bevétel szerkezetében. Öt év alatt a fenntartói támogatás súlya lényegében megmaradt (80% körül), ellenben a saját bevétel részesedése kb. a felére (15-ről 7%-ra) esett vissza, míg az átvett pénzeszközöké majdnem a duplájára (7-ről 13%-ra) növekedett. A módosulásokat egyrészt az ún. bértárolási díjbevétel drasztikus csökkenése (90-ről 20 millióra), másrészt a pályázati rendszer kiterjesztése okozta. A felszámolt/végelszámolt gazdálkodó szervezetek levél-A jelentés a nemzeti kulturális örökség minisztere számára készült. 75